Csall.
Csall.
Csall, tót kisközség, 166 házzal és 716 ág. ev. vallású lakossal; postája helyben, vasúti és táviró állomása Drégelypalánkon van. A Hunt nemzetség ősi birtoka 36volt; a csábrági vár tartozékaként, annak sorsában osztozott. Okleveles említésével Kelenye község 1260. évi határjárásában akadunk először, a hol Chol alakban szerepel a neve. 1269-ben a Hunt nemzetségbeli Leszenyei István és Nyéki Mihály határdombokkal látták el. Oklevél emlékezik meg a faluról 1342-ben is, a mikor Chal alakban írták a nevét. 1511-ben Szobi Mihályt találjuk birtokában. A további századok során a Balassa család, majd később, házasság révén, a Koháryak szerezték meg, kiktől a herczeg Koháry-Coburgok örökölték és mindvégig megtartották a birtokot. A község két temploma közül a róm. kath. sok vihart élt át a reformáczió zavaraiban; ezt a templomot még a Hunt nemzetség építhette a XIV. század elején. Csall község híres a gyümölcséről, különösen pompás cseresznyéjéről, melyet messze vidékekre szállítanak. 1630-ban itt tartotta közgyüléseit a vármegye. A faluhoz tartozik a Belej puszta és több tanya. Csall közelében terült el a Jablanth nevü egykori falu, mely a lithvai vár tartozékaként szerepel az oklevelekben, ma azonban nyoma sincsen.
