Mérges.
Mérges.
Mérges, rábamenti magyar kisközség, melynek első írott nyomát 1372-ben találjuk, a mikor a Pokiaknak itt részbirtokuk van. 1410 körül Mérges Miklós az ura. 1458-ban Mérges Miklós a maga birtokát Koczor Györgynek adja el, 1463-ban pedig a Szentgyörgyi grófok veszik meg Mérges Péter birtokrészét. Ezután a Pokiak lettek az urai, de 1509-ben Nádasdy Ferencz foglalta el tőlük. Úgy látszik azonban, hogy a Pokiak ismét visszaszerezték, mert mikor 1582-ben a vármegye itt a törökök ellen váracsot építtetett, ennek kapitánya Poki Mihály lett. Ugyanekkor Poki Mihályon kívül Poki István özvegye volt az ura. A Pokiakat a birtokban a Márffyak, majd a Kisfaludyak váltották fel. Később közbirtokosok lakták, most pedig Szabó Kálmánnak van itt nagyobb birtoka. Az a hely, a hol a váracs állott, ma is Várhely nevet visel. E váracs romjai még a mult század elején láthatók voltak. Hajdan itt a Rábán erős kőhíd vezetett át, melynek alapjait azonban a gyakori árvizek alámosták és a híd összedőlt. Az utolsó nagyobb árvíz 1876-ban sújtotta a községet. Ág. hitv. evangelikus templomát 1787-ben építették. A község házainak száma 47, ág. hitv. evangelikus lakosaié 241. Postája Rábaszentmihály, távírója és vasúti állomása Enese. Ide tartoznak Csemeztag és Kálmántag majorok.
