Bihar-Püspöki.
Bihar-Püspöki.
Bihar-Püspöki, Nagyvárad közelében, a magyar államvasutak és a bihari vasútvonal mentén fekvő magyar negyközség. Lakosai ev. ref. és róm. kath. vallásuak, közöttük azonban az előbbiek vannak túlsúlyban. Házainak száma 506, lakosaié 3107. Van postája, távírója és vasúti állomása. A váradi 56püspökség alapításával egykorú. 1273-ban már a káptalan és a püspökség bírja és 1374-ben is így szerepel, míg később egészen a püspökség tulajdonába megy át; azonban 1360-ban a Telegdieknek is van itt birtokuk, 1467-ben pedig a kápolnai Pálosoknak is. 1402-ben Oppidum Pyspeky néven van említve. 1557-től 1692-ig a váradi vár tartozéka volt, 1692-től 1848-ig pedig ismét a nagyváradi latin szertartásu püspökség bírta. E község hajdan a Nagyváradra, Szent-László sírjához zarándoklóknak pihenő helyük volt. Az uj püspökök is itt állapodtak meg, a mikor a püspöki szék elfoglalása végett Nagyváradra jöttek és itt fogadták azokat a küldöttségeket is, melyek kiséretükhöz csatlakoztak. 1284-ben Bertalan váradi püspök és királyi biztos Lóránt erdélyi vajdával és a tisztántúli részek nemeseivel itt nagy gyűlést tartott. 1678-ban Thököly is több ízben tartózkodott itt. A Rákóczy-féle forradalom alatt a császáriak a várost teljesen fölperzselték és akkor éveken át pusztán állott. 1849. július havában a biharmegyei népfelkelők e község alatt táboroztak. A községben két templom van. A róm. katholikusoké 1896-ban épült, míg a reformátusoké részben még a régi időből való s a XIV. században épült. Belsejében báró Salcer nagyváradi várkapitány neje, sz. Ridley Mária Elisabeth síremléke látható 1716-ból. A Hódosdomb nevü utczán egy XIV–XV. századbeli épületnek a rommaradványai láthatók. A községben két temetkező társulat és egy fogyasztó szövetkezet van. Ide tartoznak Micskepuszta és Fáczánoserdő. A vasúti állomás mellett jelentékeny kavicsbányák vannak. Micske pusztán, mely a latin szertartásu káptalan birtoka, hajdan község volt.
