Bézs nemzetség.
Bézs nemzetség.
A Bézs nemzetség. Bors comesnek, Beés bán fiának (1217–1240), a ki mint várjobbágy nyert nemességet, két fia volt. Brizó 1256-ban Várad birtokosa; ennek fia Miklós (1290–1295) Váradról és Vezekényről írja magát. Brizó testvérének, Péter comesnek három fia volt: II. Péter (1284–1304), Vezekény és Nemcsény birtokosa, II. Bors (1288–1304), a ki Palástról nevezi magát és a harmadik: Rugas. Az 1256–1258 évi oklevelek szerint e nemzetség tehát Várad, Nemcsény és Vezekény birtokosa. Miklós Nagy-Vezekényen lakott, a hol 1295-ben még újabb birtokokat szerzett. Tolmácsot I. Péter fiai vették meg Simon comes fiától Martonos-tól, a Simonyi család ősétől. (Palásthi Pál, a Palásthiak, I. kötet.) A tatárjárás utáni korszakban e törzsből leszármazottak a Bees (Bézs) nemzetség neve alatt szerepelnek, mely az 1288 körül kiadott oklevélben említtetik először. (Hazai okmt. VI. 335.) A sághi konvent előtt ugyanis e nemzetség sarja: Váradi Péter fia Sándor, a saját és fiai nevében nővére férjének Leusták fia Bugud comesnek néhány szolgát enged át. A fenti Sándor atyja kétségkivül azonos Beés bán fia Bors (1216) fia Péter comessel, a Palásthiak, a Vezekényiek és a Nemcsényiek egyik ősével. Bors fiai ugyanis, u. m. Brizó, Péter és Zádor, 1256-ban Drinó földe iránt esküt tesznek az esztergomi káptalan előtt. (Botka Oklt. I. okl.) Ez a Zádor pedig nem más, mint az 1288 körül kiadott oklevélben említett Péter fia Sándor. Brezó fia Miklós 1295-ben megveszi Kis-Vezekényt, ennek fia Péter, ezé László, kinek számára a királyi kuria 1383-ban kiadott itéletlevelében, a fenti Bors comes atyja Beézs bán atyjától, Ludugerus váradi várjobbágytól való közvetetlen leszármazását igazolta. (Botka, oklt.)
A Bézs nemből ered a Szecsei család, mely e nemzetségből a következőleg származott le: Zemecha fia Benedek, ennek fia Bés (1259–1274) és I. Péter (1295), utóbbinak fia Sándor (1300–1325), ennek fia Szecsei Péter (1324), fia Sándor (meghalt 13539. (Karácsonyi, Magyar Nemzets. I. 238.)
