A Váradiak és a Vezekényiek.
A Váradiak és a Vezekényiek.
A Váradi és a Vezekényi családok között 1306-ban jött létre az osztályos egyezség Váradra nézve és ez az osztályos egyezség 1324-ben megújíttatott. (Botka, XVI. okl.) Ugyanez évben Vezekényi Miklós fia Fülöp egyezségre lépett Váradra nézve az ugyene törzsből származott Szecsei Péter fia Sándorral, valamint ennek fiaival Péterrel és Györgygyel. Szecsei Sándor azonban még 1324-ben elzálogosította Váradon levő birtokát Sághi Bedének. (Botka, XVIII. és XIX. okl.) A Szecseiek és a Vezekényiek között a Váradra vonatkozó egyezséget Vilmos nádor 1351-ben a Léván megtartott közgyűlésén megerősítette. Ettől kezdve a Szecseiek, Váradiak és Vezekényiek háborítatlanul birtokolták ősi javaikat mindaddig, míg a Lévaiak el nem hatalmasodtak. 1395-ben Belaghi Miklós és társai ú. m. Szecsei Mocsk Domonkos leányai, Váradi László fia Péter, továbbá Gagi Péter, Tamás és Lukács, tiltakoznak Lévai Péter azon igyekezete ellen, melylyel Várad, Szecse és Perlep birtokokat hatalmába akarja keríteni. Ebben az ügyben a szent-benedeki konventet 1401-ben vizsgálatra küldték ki, de e közben János esztergomi érsek foglalta el a két Szecsét, Váradot és Perlepet. (Botka, Oklt. LXI.) Ily hatalmas ellenfelekkel szemben a Váradi és a Szecsei családok kiszorultak a vármegyéből. Midőn Váradi László 1463-ban végrendelkezik, már nyitramegyei birtokai alkotják javainak jelentékeny részét.
