A Rátót nemzetség.
A Rátót nemzetség.
A Rátót nemzetségből leszármazott Poch István fia: Hasznosi Lak Domonkos tárnokmester (1293–1300) 1297-ben Udol birtokra nyert királyi adományt. (Wenzel X. 261.) E nemzetség csak az Anjouk uralkodása alatt vert mélyebb gyökeret a vármegyében.
Lőrincz fia László, Bars vármegye főispánja volt és 1360-ban Pynár és Tajna birtokokat kapta Lajos királytól adományul. (Fejér, IX. 3. 683.) A nemzetség pásztói ágáé volt ezenkivül Csata és Génye is, a miként az Pászthói István fia Matha leánya Jakobának 1369-ben leánynegyedét illetőleg támasztott igényperéből is kiviláglik. (Gr. Zichy okmt. III. 372.)
Valószinűleg a Rátót nb. László barsi főispán (1360) utódai a Tajnayak, a kik Tajnát az egész középkoron át bírták. E nemzetségből származik az elefánti Elefánthy család is (Turul 1900 évf. 29.), továbbá a Putnokyak, mely család egyenes őse Vecse Miklós, a Domonkos ágából (1302).
