Bácska vízrendszere.
Bácska vízrendszere.
Bács-Bodrog vármegye folyamöve, mely a nagy praehistorikus tó fenekéből, illetve a nagy árgyűjtő medencze legnagyobb két főcsatornájából, a Dunából és a Tiszából áll, évezredeken át táplálta árvizeivel a nagy mocsarat, mely a két folyam között elterült. Ez árvizek víztömegei a folyamok apadtával a folyamok medreibe vonultak vissza és azokat a kisebbszerű medreket alkották a vármegye területén, a melyeknek egy része éjszakról dél felé, vagyis a természetes lejtést követve, a Dunába (Mosztonga, Kígyós stb.) – másrészük nyugatról kelet felé a Tiszába lejt és megmutatják a levonult árvizek folyásirányát.
A vármegyét nyugaton és délen övező Duna folyam rendszeres szabályozása jóformán csak pár évtizede indult meg.
A múlt század nyolczvanas éveiben a középső Duna szabályozása Bács-Bodrog vármegye határára is kiterjedt és erre közgazdasági szempontból is üdvös hatással volt. Az általános folyamszabályozás czélja az volt, hogy a hajózási út minden vízállás mellett biztos legyen s az árvizek és jégzajlások veszély nélkül vonulhassanak le. A partbiztosítások pedig részben a szabályozási vonalak rögzítésére és a mederelfajulás megakadályozására, részben a sürgős védelmet igénylő belterületek vagy beszakadás veszélyének kitett védtöltés biztosítására szolgáltak.
Bács-Bodrog vármegyének a Duna főmedre mentén fekvő határa a baracskai Duna bezdáni torkolatánál kezdődik és a balparton Borovó községgel szemben levő alsó Ziva-foknak a Dunába való beömléséig terjed. Az egész vonal a zombori m. kir. folyammérnöki hivatal kezelése alatt áll.
