A vármegye reformálása.
A vármegye reformálása.
Ebből a közgyűlésből küldték ki azt a 90 tagú nagy bizottságot, a mely az 1870. XLII. t.-cz. 91. §-ban körvonalozott tervezet kidolgozásában részt vett. Ez készítette el a vármegye jövőbeli szervezetének tervét s már a szeptemberi rendkívüli közgyűlésre be is terjesztette. A következő javaslatokból állott e munkálat: 1. A vármegyének szolgabírói kerületekbe osztása. 2. A tisztikar, a segéd-, kezelő- és szolga-személyzet létszámáról, hatásköréről, a munkafelosztásról, a fizetésekről és a napidíjak fokozatáról. 3. A választó-kerületek választóinak névjegyzéke. 4. A legtöbb adót fizetők névsora. 5. A választó- és az alválasztó-kerületek megalakítása. 6. Az árvaszék megalakítása és az árvapénzen pénztárszerű kezelése. 7. Az árvaügyeknek a törvényszéktől való átvétele. 8. Az állandó választmány szervezete. 9. A vármegye költségvetésének tervezete a jövő használatra.
Az új törvény s a javaslat szerint folyt le november 29-én az új vármegyei bizottság megalakulása. Az új bizottságot Mártonffy Károly főispán deczember 28-ára hívta egybe. A főispán nagy beszéddel vezette be az új korszakot: „Igaz ugyan – mondá – hogy mint minden emberi intézmény, úgy 257ez is még kétes kérdőjel gyanánt áll az élet, a gyakorlat nagy próbája, az idő befolyása s a nemzeti érzület követelményei előtt. De másrészről bizonyos az is, hogy, ha a viszonyok a nagy kérdésre nem adnának kedvező feleletet, mégis üdvözölnünk kellene azt a haladás szempontjából, mivel ez az utolsó lépcső a rendi kiváltságok és az önkormányzat terére fölható népképviselet között... Én úgy tekintem ez intézményt, mint a parlamentáris kormányzatnak természetszerű folyományát, mint az 1848. XVI. t.-cz. ideiglenes intézkedésének betetőzését, szükségszerű következményét és diadalát.”
