179. JEGYZETEK A NAPRÓL
179. JEGYZETEK A NAPRÓL
I.
Mór és Jakab
Mór és Jakab
Ezek az idők nevezetes idők most Magyarországon. A vagy-vagynak, a nagy vajúdásnak a kora. De egyelőre még csak jel és készület minden. Egy bizonyos csak, hogy új Magyarország jön. E komoly időkből se felejtsük ki azért a jókedvet. Mi nagy jókedvvel olvastuk, hogy az ország klerikálisait Mór városába verbuválják. Mór városa az a Pécs, ahol a szabadgondolkozók tartották kongresszusukat. Mór pedig püspök vala Pécsett s Mórt boldoggá avatta Róma. A mi klerikálisaink tehát most Mór nevében szervezkednek. Ez azért kedves, mert tudvalevőleg nálunk minden újító, minden radikális – Jakab. Tessék vitázni arról, hogy melyik a szebb név. De nekünk iszonyúan tetszik, hogy szembekerült a két név. Ne hagyd magad Jakab, mert Mór már boldog. De neked, óh Jakab, még ezután kell tenned valamit a boldogságodért.
II.
A Város ellen
A Város ellen
Magyarország önálló városainak polgármesterei kongresszusra gyűlnek. Ha igazán együttéreznek városaikkal, nagyon keserű hangulatban. Sohse kényeztették el ebben az országban a városokat. De ilyen rosszindulat se tombolt még a városok ellen. Mélyebben járunk s helyesebben írjuk, ha így írjuk: a Város ellen. Amikor ez az ország mai parlamentjét összeállította, ez bizonyos volt. Ez a parlament és kormánya a vármegyei rakoncátlanság eredménye. S leghőbb álma is, hogy középkorian hatalmasítsa újra a vármegyét. Mert a Város a láz, a nyugtalanság, a munka és a fejlődés. Egyszóval a Város: a kultúra. Egy vigasztalása lehet a Városnak: alapjában nem ő ellene dolgozik ez a mai hivatalos, nagy ellenszenv. A kultúra ellen dolgozik.
III.
Pius pápa és a kolostorok
Pius pápa és a kolostorok
Írják a lapok, hogy Pius pápát nagyon bántják a szaporodó kolostor-botrányok. Ilyenformán kilátásunk van arra, hogy ezután kevesebb kolostorbotrányról olvashatunk. Mert ezután nagyobb lesz a titoktartás. E hírrel kapcsolatban, talán egy kissé szeszélyesen, írunk ide valamit. A Milánóban kiszellőztetett apáca-gyermekotthonról van szó. A lapok azt írják, hogy a kolostor orgiáira elegáns fogatokon és automobilokon jártak egyházfejedelmek, fekete arisztokraták, vallásos bankárok és pápai grófok. Viszont ugyane lapok szerint a gyermekek moslékon éltek, piszkos rongyokban koldultak, ugyanazok a gyermekek, akiknek a kedvéért az előkelő vendégek jöttek. A lapok bűnösek a hihetetlenségek föltálalásáért? Avagy a kolostorokban a hihetetlenségek is megtörténnek?
Budapesti Napló 1907. augusztus 6.
Lellei
