85. VADÖLŐ, BIZTOSKÉZ ÉS OROSZLÁNSZÍV
85. VADÖLŐ, BIZTOSKÉZ ÉS OROSZLÁNSZÍV
Mentek, mendegéltek hárman: Vadölő, Biztoskéz és Oroszlánszív. Nagyszerű magyar fiúk voltak ők. Szűk volt nekik a kaposvári polgári iskola. Legalább is Robinson szigetére akarának rábukkanni. Mert ilyen pompás nagyálmú fiúk a magyar fiúk. Nem cselekszenek ilyet soha németek. A lelkem ujjong, mikor a magyar fantázia szertelenségeiről hallok. Ez a mi nagy erőnk. Ez a mi kvalifikációnk arra, hogy kultúrnép legyünk. Mi megtesszük magunkat Vadölőnek, Biztoskéznek és Oroszlánszívnek. Megyünk a fantáziánk, az álmaink után.
Minden más nációban zabolázni kellene ezt a kedvet. A miénkben ápolni illik. Csak gondoljatok s csináljatok kalandosat, szertelent és ostobát, ifjú magyarok. Nektek van igazatok s nem a vén magyaroknak. A vén magyarok fantáziája sem éppen szárnyaszegett gólya. Álmodni merészet ők is tudnak, de ők ébren álmodoznak. Iszonyú különbség ez. A magyar karakter elváltozásának egész titka van benne. A fajtám megmaradt nagyálmúnak. De olyan szemtelenül tudja magáról, hogy – álmodik. Nagyon tudja, s így álmodja minden álmát. A nagy nációkat nagyokká az álom tette. Éber és józan a kutya is tud lenni. Az embert, a társadalmat, a nemzetet, az emberiséget az álom hajtja előre.
Vadölő, Biztoskéz és Oroszlánszív nevű ifjú barátaimat minden szeretettel üdvözlöm. Istenem, ha ők nem Robinson könyvét olvassák. Istenem, ha ők nem Jules Verne regényeiből szedik a bölcseséget. Ha ők véletlenül egy különb magyar társadalomban születnek. Ha véletlenül Amerika lelke csókolja meg az ő kis lelkeiket. Az egyik fiatalon valami új vállalatot talált ki volna. A másik: fogadásból megtanult volna németül, franciául, angolul, szanszkritül, japánul és még egy sereg nyelvet. A harmadik már fiatalon ambiciójául tűzte volna ki, hogy a családja kenyerére elég pénzt szerezzen.
Mert Vadölő, Biztoskéz és Oroszlánszív ezerszámra terem nálunk. Nagyszerű fiúk vagyunk mi mind, magyarok. Öregek és fiatalok. De rosszul neveltek minket. Az olvasmányaink is rosszak. Minden nagyon rosszul van ebben az országban. Persze ilyenformán Robinson szigete nekünk az éden. Oda igyekszünk, Robinson szigetéért küzdünk. Mennyi jó magyar erő megy ebben tönkre. Nemcsak 15 éves fiúké, de 51 éves fiúké is.
Budapesti Napló 1906. február 8.
Lellei
