juh
juh, birka: A Bibliában szereplő ~ göndör szőrű, füle nagy, lelógó. A nősténynek nincs szarva. A fajta fő ismérve a hosszú, lompos, zsíros farok; ezt különösen ízesnek tartották; áldozat bemutatásakor a papot illette meg. Csaknem minden ~nak fehér volt a gyapja; a tarka v. sötét ~ ritkaságszámba ment (Ter 30). A (fiatal) ~ (bárány, jerke) volt a legfontosabb vágó- (1Kir 5,3) és áldozati állat (Lev 3,7; 12,6; 14,10 kk.; Szám 28,3 kk. stb.); rendszerint hímet mutattak be áldozatul (Lev 22,19), nőstényt csak ritkán (4,32 kk.; 5,6). A ~ tejét itták (MTörv 32,14), s a legfontosabb ruhadarabok gyapjából készültek, ezért a ® birkanyírás nagy örömünnepnek számított (Ter 38,12; 1Sám 25). – A képes beszédben a ~, a bárány szelíd, védtelen, kiszolgáltatott állat (Mt 7,15; 9,36; 10,16; vö. ® Isten Báránya). – Az ÚSz-ben a nyáj Isten népét jelképezi (10,6; 15,24; Jn 10,1–16; 21,15–17; 1Pét 2,25). A jó pásztorról szóló példabeszédben a ® pásztor gondoskodása az elcsatangolt bárányról Istennek az ember, főleg a bűnös ember iránti irgalmas szeretetét állítja elénk (Mt 18,12–14; Jn 10,11–16), az egy nyáj Isten egy népének, az Egyh.-nak jelképe (10,1–18). ® akol, ® bak, ® húsvét, ® kos.
