Ajakműködés és időtartam
Ajakműködés és időtartam
5. Az ajkak működése elsősorban a magánhangzók ejtésekor meghatározó, azonban számos mássalhangzónk artikulációjakor is jellegzetes az ajakállás: az s-nél vagy a b-nél. A magánhangzók egy részénél ajkaink résszerűek: í, e, á, másoknál kerekítettek: ó, ű, a. Vannak olyan hangjaink, amelyeket csak az ajkak működése, azaz a résszerű vagy a kerekített ajakállás különböztet meg egymástól, ugyanis képzésük minden más tekintetben azonos: az ü és az i vagy az ő és az é. Az ajakműködésnek a siketek és nagyothallók beszédértésében van óriási szerepe (szájról olvasás).
6. A beszédhangok időtartama lehet rövid vagy hosszú. E két nyelvi időtartam az ejtésben természetesen igen változatosan realizálódik. A valóságos (fizikai) időtartam számos tényezőtől függ, ilyen például a beszélő személye, a beszéd tempója vagy tartalma. Az időtartamnak jelentésmegkülönböztető szerepe van: bor - bór, örül - őrül, irat - írat, lakos - lakkos, kasza - kassza, épen - éppen. A köznyelvi magánhangzók többsége párokba rendeződik az időtartam szerint: u - ú, ö - ő, i - í, míg négy magánhangzónk pár nélküli: az a-nak és az e-nek nincs hosszú, az é-nek és á-nak nincs rövid párja (csak egyes nyelvjárásokban).
