Földrajz és statisztika
Földrajz és statisztika
1789-ben Budán jelent meg Berzeviczy Gergely Magyarország-statisztikája német nyelven, s őt tartják az első gazdaságföldrajzi munka írójának is. Ezek a kötetek voltak a Schwartner Márton által kiadott nagy statisztikai munka előfutárai, műve első kiadásban 1798-ban, másodszor pedig a következő század első évtizedének a végén jelent meg.
A magyar nyelvű földrajzi irodalom megteremtői sorában kell megemlékeznünk Katona Mihályról, aki 1814-ben írta meg magyar nyelvű művét "A föld mathematikai leírása" címmel, e kötete még Rév-Komáromban jelent meg, a másik fontos könyve pedig már Pesten "Közönséges természeti földleírás" címmel. E kötete néhány megállapításával a nagy Humboldtot is megelőzte.
Akkor készült Lipszky János hatalmas mappája is, amelynek névmutatója nélkül ma már aligha lehetne kutatni a századelő honi földrajzát. Természetesen e korszak kiemelkedő botanikusa, Kitaibel Pál – akiről a botanikatörténeti fejezetben írunk – az ország földrajzi, klimatikus viszonyait is leírta azokban az útinaplóiban, amelyek fő célja a honi flóra feltárása volt.
Azután Nagy Lajos, majd Fényes Elek jelenteti meg sorra a nagy statisztikai-geográfiai köteteket, s 1839-re Erdély hasonló kézikönyve is elkészül. Természetesen sok értékes gyűjtés, összeírás kéziratban maradt. Ilyen volt Magyarország helységeinek 1773-as összeírása, s ugyane szomorú sors jutott Pesthy Frigyes helységnévtárának is, amelyet ő a múlt század második felében állított össze, s amely kézirat 63 kötetet tesz ki.
Földgömb 1688-ból
