Kosztolányi Dezső: TÁVOLI MUZSIKA
TÁVOLI MUZSIKA
René Schickele
A távoli zenének
zsongó szava s az ének,
a puha, drága, síma,
amely körtáncra hí ma,
azt mondja, nyár volt régen.
zsongó szava s az ének,
a puha, drága, síma,
amely körtáncra hí ma,
azt mondja, nyár volt régen.
S eszembe hozza lassan,
hogy rózsálló lugasban
nők lengedezve jártak,
kék égbe könnyű árnyak,
halkan dúdolva nékem.
hogy rózsálló lugasban
nők lengedezve jártak,
kék égbe könnyű árnyak,
halkan dúdolva nékem.
Aztán kezük, a drága,
elhervadt, mint fa ága,
rálebbent az enyészet,
s mi villogott, becézett,
hever hallgatva mélyen.
elhervadt, mint fa ága,
rálebbent az enyészet,
s mi villogott, becézett,
hever hallgatva mélyen.
Vágy nélkül és megölve,
vágy nélkül hűvös ölbe,
mint holdfényben feresztett
magányos kőkeresztek
hevernek künn az éjen.
vágy nélkül hűvös ölbe,
mint holdfényben feresztett
magányos kőkeresztek
hevernek künn az éjen.
