Kosztolányi Dezső: JÖVENDŐ
JÖVENDŐ
Johann Wolfgang Goethe
A messze jövő még
csak ködlik elébünk.
Még lassú a léptünk,
de bátran előrébb
törünk szakadatlan.
csak ködlik elébünk.
Még lassú a léptünk,
de bátran előrébb
törünk szakadatlan.
És a súlyos égnek
szélére lepel csüng,
megborzad a lelkünk.
Fönn Csillagok égnek,
alant meg a Sírok.
szélére lepel csüng,
megborzad a lelkünk.
Fönn Csillagok égnek,
alant meg a Sírok.
Tekints oda jobban
és nézd, az erősnek,
szívében a hősnek
mély hit szava dobban,
lobban komoly érzés.
és nézd, az erősnek,
szívében a hősnek
mély hit szava dobban,
lobban komoly érzés.
És szól a magasból,
vitázva a resttel,
a Szellem, a Mester:
"Dolgozz, aki harcol,
a jót gyakorolja.
vitázva a resttel,
a Szellem, a Mester:
"Dolgozz, aki harcol,
a jót gyakorolja.
Csöndes koszorút fon
az ég a serénynek
és ez az erénynek
jutalma az úton
örökre remélni."
az ég a serénynek
és ez az erénynek
jutalma az úton
örökre remélni."
