Kosztolányi Dezső: BALLADA
BALLADA
Hermann Schieder
Szürkülnek a hótakarón a sorok,
a bíborütérből a vér lecsorog
a hóra.
Alkonyra hajolt, szaporázza a hó,
egy hang kiabál, a sötétbe haló:
"Segítség!"
Sercegve röpülnek alá a pihék,
s a hang elalélva, de felnyögi még:
"Mária!"
a bíborütérből a vér lecsorog
a hóra.
Alkonyra hajolt, szaporázza a hó,
egy hang kiabál, a sötétbe haló:
"Segítség!"
Sercegve röpülnek alá a pihék,
s a hang elalélva, de felnyögi még:
"Mária!"
Újság csörög - s isteni, mesteri karc -
a lámpavilágban egy asszonyi arc
elméláz.
Megcsörren a lap a kezébe megint,
a szája kinyíl, a falra tekint,
figyelmez.
A lámpa belén igazít, izeg és
mozog, kifigyel: "Csak a hózizegés!"
És olvas.
a lámpavilágban egy asszonyi arc
elméláz.
Megcsörren a lap a kezébe megint,
a szája kinyíl, a falra tekint,
figyelmez.
A lámpa belén igazít, izeg és
mozog, kifigyel: "Csak a hózizegés!"
És olvas.
