Kosztolányi Dezső: AZ IDEGEN NŐ
AZ IDEGEN NŐ
Stefan George
Jött messze földről, éjszakán át
és borzalom övezte házát,
sütött-főzött és javasolt
és énekelt, ha kelt a hold.
és borzalom övezte házát,
sütött-főzött és javasolt
és énekelt, ha kelt a hold.
A templomban ruhája cifra,
ettől bódult öregje-ifja,
mosolya fénylett messzire
férjek, legények vesztire.
ettől bódult öregje-ifja,
mosolya fénylett messzire
férjek, legények vesztire.
De egyszer, amint mocskos éjjel
füvet keresett szerte-széjjel,
elnyelte őt az ingovány.
Mások beszélték tétován,
füvet keresett szerte-széjjel,
elnyelte őt az ingovány.
Mások beszélték tétován,
hogy a nyilt utcán tovaszállott,
csak fia maradt ott, a zálog,
fehér, mint a gyolcs és haja
fekete, mint az éjszaka.
csak fia maradt ott, a zálog,
fehér, mint a gyolcs és haja
fekete, mint az éjszaka.
