Kosztolányi Dezső: BEFAGYOTT ABLAK
vagy millió kis tölgylevélke,
melyet a szél feléje fútt?
Mily óriás, mily törpe hagyta
e tiszta és tündéri fagyba
a bibor ibolya-sarut?
a kedves szenteknek az égben,
mint fényes oltár, úgy ragyog!
Kristályos üvegére íme
az édes Jézus drága szíve,
hű tiszta szíve ráfagyott!