Juhász Gyula: Ó Ember!
A gyűlölet nem borom, kenyerem.
Az bujtogat, sebez és ostoroz.
Hogy lássa, élje e mély életet,
És áldottak a bitók és sirok,
S a hantok ormán nincs vég, nincs határ.
Egy végre vannak: kicsinyek, nagyok.
Nézd, lásd, az örök küllő mint rohan,
Rongy gőgöd, dühöd, átkod itt mit ér?