Egy múlt századbeli armális.
Egy múlt századbeli armális.
A Bács-Bodrogh vármegyei nemes családok történetével foglalkozván, az egyes családoktól hozzám beküldött iratok és oklevelek között egy Balogh-féle armális levélre találtam, mely idő folytán a nemes Sorok családhoz került. A Sorok család maga sem tudja, honnan jutott ezen eredeti nemeslevél birtokába, s fokozza ez oklevél érdekességét azon körülmény is, hogy a bácskai Balogh családok semmi viszonyban sincsenek az armálisban jelzett családdal.
Nagy Iván a magyar családokról írt monumentális művében nem kevesebb, mint huszonnyolcz Balogh családot sorol elő, s ezek között azon család is megvan,* a melynek alapítója a kezeinknél levő armális tulajdonosa volt. Nagy Iván ezen eredeti nemeslevelet tehát nem láthatta, mert az itt a vidéken lappangott, s csak annyit említ, hogy a nemességet Balogh István 1758-ban kapta s hogy a család czímere egy vízszintesen kétfelé szelt pajzsból áll, melynek felső udvarában kék mezőben menő oroszlán, alsó udvarában pedig arany mezőben három rózsa látható. A czímer ezen leírása teljesen megfelel az eredetinek.*
* Lásd Nagy I., Magyarorsz. családai I. köt. az illető betűnél.
* Közölve van a czímer az Ung. Siebmacher 2-ik füzetében is.
Ezen eredeti oklevél, mely hártyára írva s eltöredezett függő pecséttel megerősítve, Bécsben 1758. június 5-én kelt s Mária Terézia királynő és gróf Pálffy Miklós kanczellár aláírásával van ellátva, Balogh István, a baranyamegyei akkor királyi birtoknak, a bélyei uradalomnak számtartója számára adatott ki. Testvérei vagy gyermekei nem említtetnek s így valószínű a czímerszerző utód nélkül halt el. Nemességre emeltetésének indokául hosszas (24 évi) és hű szolgálatai említtetnek fel.
Szolgáljon e pár adat a dunántúli nemes családok jövendő genealogusának tájékozásul.
DUDÁS GYULA.
