1. Rág-, vagy Rákpataka.
1. Rág-, vagy Rákpataka.
Bojánnal, Perjével, Krasznával (1573), Bogdánházával, Máronnal (1575), Tuszával, Székkel (1580), Bagolyfalvával (1646) Rákpataka (1573), Rékpatak (1575), Rák Patak (1580, 1703), Rákpataka (1646) birtok, Rak Pataka (1760) prćdium fordúl elő.
Egy 1703-diki összeírás szerint Bogdánházának van külön erdeje, mert Rákpatak nevű prćdiumnak fele Báthori-, fele Bánfi-jószág levén, azért azon bogdánháziak, a kiknek Rák-Patakon telkök volt, élhetik azon rákpataki erdőt s nem is adtak dézmát a sertésből; de az idegenek dézmával adóztak, ha sertéseiket oda jártatták. (Minthogy a Meszes alatt laknak, a Meszes egyik darabjára fölhajthatják sertéseiket tized nélkül.)*
* Orsz. lt. Urb. et. Cons. fasc. 64. nr. 17.
Rágpataka ma is van, szép völgye, mely Bogdánházán felül a vármezei határ széléig terűl, látszik Bogdánházánál.
1573-tól 1760-ig említik az oklevelek s ez idő alatt teljesen megegyezik a története Bagolyfalva történetével, de Rákpataka az írt időközben csak még az 1575, 1580, 1587 274(Rék Patak) 1646 években tűnik föl* a Bánfiak nevével, mindaddig, míg hozzá is jogigényt támaszt a kincstári igazgató, L. Bánfi Farkas, kormánytanácsos és a királyi tábla elnöke, Bánfi Ferencz, krasznavármegyei főispán, Bánfi Boldizsár és Imre, meg özv. Nagy-Barcsai Barcsai Györgyné Naláczi Sára alperesek ellenében,* mikor aztán utoljára van róla szó.
* L. ez évekre vonatkozó okleveleket Bagolyfalvánál.
* Blt. fasc. O. nr. 17.
1594-ben Rágpatakon két kapuszámot írtak össze. Jobbágyszolgálmányait már előbb láttuk.*
* V. ö. II. k. 200. lap.
