65. MÁKÓFALVA
65. MÁKÓFALVA
1299-ben Mako episcopalis, 1427-ben Maako néven jelentkezik az oklevelekben. (C. Suciu: Dicţionar istoric.)
1445-ben Péter a plébános, ekkor tehát plébániatemploma van.
A plébános adata úgy került oklevélbe, hogy Gyerőfi Mihály fegyveresei bántalmazták, megsebesítették. Az oklevélből az is kitűnik, hogy Máté püspök birtoka volt, de hogy püspöki birtok, az már 1299-ből ismeretes. (Documente. XIII. C., II. 464.; Beke: Az erd. egyházmegye. 134., 47. jegyz.)
Temploma a XIV. századból való. A múlt század közepén összeomlás fenyegette, s ezért helyette 1864-ben új templomot építenek. A régiből több töredéket beépítenek az új templomba. (Beke: i.m. 140–141.) Az új templom építésénél Kagerbauer Antal is dolgozott. (B. Nagy M.: Stílusok. 157.)
A középkori templom öröksége egy 1482-ben készült „páratlan művű” kehely, minuszkula betűs felirattal: „Maria, ad honorem Dei ise füg. M. fecit 1482. Santa Barbara.” (Beke: i.m. 141.; Ref. Névkönyv. 1782. 2, 40.; Kovács: Magyar ref. templomok. II. 665.)
Középkori tiszta katolikus lakossága a reformáció során református lesz, a templommal együtt.
A XVIII. században református anyaegyház (Benkő J.: Transsilvania. II. 184.), és a század elején is az. (Helységnévtár. 1913.)
Református templom
