83. MONORA
83. MONORA
1205-ben Monera vagy Menera néven jelentkezik a forrásokban. (Györffy: Az Árpád-kori. II. 174.; C. Suciu: Dicţionar istoric.) 1263-ban Munora, 1320-ban Munerad, 1332-ben de Quinto Foro, 1336-ban Munerad, 1431-ben Munera formában fordul elő (uo.).
1306-ban Albert a plébános, tehát már temploma van. (Beke: Az erd. egyházmegye. 20., jegyz., az Urkundenbuch IV. 232, 478. után)
1320-ban az egeresi apát birtoka (Urkundenbuch. I. 301.)
1332-ben Konrád plébános a pápai tizedjegyzék szerint fél fertót fizet ezüstben, 1334-ben 64 dénárt, 1335-ben 66 dénárt. (Györffy: i.m. II. 175. [az összegek nem egyeznek mindenben]; Beke: i.m. 100.; Batthyaneum. II. 141.; Documente. XIV. C., III. 138, 178.)
1263-ban III. István király birtoka, amelyet átenged udvarnokainak. Valószínűleg a tatárjárás után lakatlanná válik. (Batthyaneum. i.h.; Györffy: i.m. II. 174.)
1336-ban egy falunagy és a pap neve (Olbrehtus) német, ami szintén katolikus lakosságra utal. A település német neve, Donnersmarkt a csütörtöki vásárnap latin nevével egyezik: Quintum Forum. (Györffy: i.h.) Simon és Judás volt a patrónus.
Temploma XIV. századi, 1869-ben nagyobbítják, újítják. Kőből faragott keresztelőmedencéje a régiből való. Régi kőkerítése részben áll, 6 m magasan, két toronnyal. Kaputornyát 1832-ben harangtoronnyá építették át.
Középkori katolikus lakossága a reformáció idején lutheránus lesz, a templommal együtt.
A XVIII. században lutheránus anyaegyház (Benkő J.: Transsilvania. II. 210.), és e század elején is az. (Helységnévtár. 1913.)
Lutheránus templom
