80. MIHÁLCFALVA
80. MIHÁLCFALVA
1287-ben jelentkezik első ízben Michalch néven. (Györffy: Az Árpád-kori. II. 173.) 1288-ban Kuzepvinch, 1332-ben Mihalch, 1319-ben Kuzepvinch, nunc Michalszfalva, 1461-ben Mihálczfalva formában szerepel. (Györffy: i.h.; C. Suciu: Dicţionar istoric.)
1332-ben plébániatemploma van, papja Mátyás ebben az évben albai alesperes, aki a pápai tizedjegyzék szerint 40 dénárt fizet, majd ismét 40 dénárt, 1333-ban 24 dénárt, 1334-ben 70 dénárt. (Beke: Az erd. egyházmegye. 85.; Györffy: i.h.)
1448-ban török háborúk pusztítják el a templomot és a parókiát. Vízaknai Miklós vajda arra kéri V. Miklós pápát, engedélyezze, hogy minorita rendházat alapítsanak Mihálcfalván, amelyet a pókafalvi klastromból népesítsenek be. (Beke: i.m. 85:, jegyz.; Supl. ad Nicol. V.; Batthyaneum. II. 141.) Úgy látszik, a terv nem valósult meg, mert később sem a templomról, sem a minorita rendházról nincs adat.
A XVII. századtól görög katolikusok telepednek ide.
