3. ALGYÓGY
3. ALGYÓGY
Első ízben 1271-ben Gyog néven jelentkezik az oklevelekben. (C. Suciu: Dicţionar istoric.) 1291-ben ismét Gyog, 1404-ben Gyod, 1412-ben Algyogy, 1444-ben Alsodjod, alio nomine Alsofalwa, 1630-ban Algyogy, 1673-ban Al-Gyogyienses Thermae formában fordul elő. (Györffy: Az Árpád-kori. III. 293.; C. Suciu: Dicţionar istoric.)
A sebesi kerületben Guid saxonica nevű plébániát Beke – elfogadható érveléssel – Algyóggyal azonosítja. A pápai tizedjegyzékben szereplő adatokból nem lehet következtetni, hogy azok melyik Gyógyra vonatkoznak, talán inkább Felgyógyra. (Beke: Az erd. egyházmegye. 91.) Ettől függetlenül ebben az időben plébániatemploma van, mert 1333-ban dézsmáját említik, amelyet fele részben 6 és fél márka ezüstben értékelve Mihály, szebeni comesnek kellett fizetni. (Beke: i.h.)
Kör alaprajzú kis templomát, a román kori építészet alkotását ma harangtoronynak használják. A gótikus korban ablakait mérműves díszítésű ablakokkal cserélik fel és falai fölé magas süveget emelnek. (Kovács: Magyar ref. templomok. I. 212.)
Ugyancsak a középkorban épül a gótikus plébániatemplom, amely eredeti gótikus stíluselemeit ma is őrzi. Ez a templom tanúja 1849-ben a lelkipásztor, a tanító és a presbiteri tagok legyilkolásának és érte meg a két világháború között régi harangjának elkobzását. (Kovács: i.m. I. 166, 168.)
Középkori katolikus lakossága a reformáció idején református lesz, a templommal együtt. A XVIII. században református anyaegyház (Benkő J.: Transsilvania. II. 182.), és e század elején is az. (Helységnévtár. 1913.) Algyógyfaluval és Algyógyfelfaluval együtt.
Református templom
A református kápolna bejárata
Református templom
A református templom ablaka
