15. BERÉNY
15. BERÉNY
1332-ben Byrni, 1334-ben Beryn, villa Bereeh, 1673-ban Berény néven jelentkezik az oklevelekben. (C. Suciu: Dicţionar istoric.)
1332-ben plébániatemploma van, ebben az évben papja, János a pápai tizedjegyzék szerint 1 és fél fertót fizet, majd ismét 1 fertó ezüstöt, 1333-ban 2 pensa dénárt és ismét 28 dénárt, 1334-ben Lőrinc pap 6 garast, 1335-ben 3 pensa dénárt és ismét 66 régi banálist. (Beke: Az erd. egyházmegye. 90.; Documente. XIV. C., III. 128, 138, 188.) Az utóbbi befizetésénél azt is feljegyzik, hogy Lőrinc pap hívei 107 portán laknak (107 füst), tehát elég népes egyházközség volt. 1500. évi összeíráskor egy pap és egy szerzetesnő szerepel. (Fabini)
Román kori templomáról a múlt századbeli ásatások tártak fel adatokat. Régi fundamentumának kiásásakor a romok között egy (110 mm magas, 79 mm átmérőjű) kelyhet találtak, amely a szakértőjük szerint XI–XII. századra vall és 1193–1200 között készíthették. (Archeológiai Értesítő. 1892., 2. füzet.; Beke: i.m. 90., jegyz.) Szent Katalin volt a védőszentje. 1827-ben még állott a tornya, de fedél nélkül. A hajónak csak alapfalai maradtak. (Fabini)
Az egykor tiszta katolikus falu a török betörések következtében a XV. század végére annyira kipusztul, hogy 1539-ben már görögkeleti lakói vannak. (Az erd. kat. múltja és jelene. 28.)
