23. SZÁSZMAGYARÓS
23. SZÁSZMAGYARÓS
Neve az okiratokban az alábbi formában jelentkezik: 1377-ben villa nucum, 1427-ben Monyoros (Orbán: Székelyföld. VI. 424.), 1468-ban Monoros, 1476-ban Nozbach (Urkundenbuch. VII. 121.) 1488-ban Nwpach, 1547-ben Monyaros, 1561-ben Mogyoros. (C. Suciu: Dicţionar istoric, Urkundenbuch. II. 479.)
Középkori temploma a gótikus kor alkotása. Az évszázadok során annyira átalakították, hogy korjelzőnek csak a csúcsíves oldalajtó maradt meg. Az egész keretet díszes csúcsmű övezte, de abból csak a két tornyocska áll. Építési idejét a XV. század elejére teszik.
1791–1793-ban a szentélyt lebontják és helyére hosszabbítják a hajót, mely sík mennyezetet kap. (Fabini)
A XV. században szabálytalan négyszögű alaprajzú, nyolc méter magas várfallal vették körül.
Az északi falat, az ott álló bástyatoronnyal, 1900-ban lebontották. (Orbán: i.m. VI. 424.; Komm mit. 1978. 92–95.) A reformáció idején egykori tiszta katolikus lakói lutheránusok lesznek, a templommal együtt.
A XVIII. században lutheránus anyaegyház és e század elején is az. (Benkő J.: Transsilvania. II. 208.; Helységnévtár. 1913.)
Lutheránus templom
