16. KERESZTVÁR
16. KERESZTVÁR
1212-ben castrum Crucpurg néven jelentkezik a forrásokban. (Györffy: Az Árpád-kori. I. 830.; C. Suciu: Dicţionar istoric.) 1222-ben castrum quod Cruceburg nominatur. Cruteburg (Györffy: i.h.; C. Suciu: i.m.) formában írják.
1211-ben a Barcaságba telepített német lovagrend annak délkeleti részén erős várat épít. A legújabb kutatások alapján ezt a várat azzal a várrommal azonosítják, amely Bodzaforduló völgyében, a Tatárhágó útvonalán fekszik, kb. 30 km-re Keresztvár falutól.
A vár alaprajza azonos Marienburg (Földvár) alaprajzával, amely a lovagrend fő vára volt. A vár környezetének leírása is egyezik azzal a ténnyel, hogy innen indul a rend havasalföldi területének leírása. (Györffy: i.h.) II. Endre nekik ajándékozza az általuk újonnan épített várat, a hozzátartozó rétekkel. 1222-ben az adományozást a király és a pápa is megerősíti. (Urkundenbuch. I. 14, 19.)
Teljesen kizárt, hogy a várban ne lett volna templom vagy várkápolna, a lovagrend szerzetesi élete azt megkövetelte.
Miután a lovagrendet a király kiűzte s váraikat elfoglalta 1225-ben, Kreuzburg többé nem jelentkezik az oklevelekben, vagy ekkor leromboltatta a király, vagy nemsokára a betörő tatárhad söpörte el 1241-ben.
