Kultúra
Kultúra
I. 27. – Kivégzik Iszaak Babelt.
I. 28. – A szovjet archívumokat az NKVD felügyeletébe utalják.
II. 1. – Irodalmi Sztálin-díj alapítása. (A Sztálin-díjról – amely a tudomány és művészetek területén évente 16 főnek, találmányokért 60 főnek, a katonai ismeretek területén elért eredményekért 18 főnek volt kiadható – csakúgy, mint a 4000 egyetemista számára odaítélhető Sztálin-ösztöndíjról még 1939. XII. 20-án hozott határozatot a Népbiztosok Tanácsa.)
II. 2. – Kivégzik Vszevolod Mejerholdot, a kiváló színházrendezőt és Mihail Kolcovot, az ismert újságírót, a Pravda szerkesztőbizottságának tagját.
II. – Ligyija Csukovszkaja befejezi kisregényét, a Szofija Petrovnát. A sztálini terror ellen írt műve azonban csak a 80-as évek végén jelenhet meg hazájában.
II–III. – Megjelenik Mihail Solohov Csendes Don c. regényének befejező része (4. kötet 8. rész).
IV. 2. – A Sztálin-díj irodalmi és művészeti bizottsága elnökévé Vlagyimir Nyemirovics-Dancsenkót, tagjaivá Mihail Solohovot, Alekszandr Dovzsenkót és Rejnold Gliert nevezik ki.
V. 5. – Bemutatják a Jurij Rajzman rendezésében készült Feltört ugar c. filmet.
V. 11. – A török nyelvcsaládhoz tartozó népek néhány évvel korábban bevezetett latin írását a Népbiztosok Tanácsának rendelete alapján cirill ábécével váltják fel.
VII. 5. – Kisinyovban nagygyűlést tartanak a város művészeinek és íróinak részvételével a felszabadult Besszarábia jövőbeni kulturális fejlődését ünneplendő.
VIII. 6. – Letartóztatják Nyikolaj Vavilovot, a szovjet genetika egyik legnagyobb alakját, az 1930-ban létrehozott Genetikai Laboratórium, majd 1933-tól Genetikai Intézet vezetőjét.
VIII. 9. – A Szovjetunió Népeinek Múzeumában a lett, litván, észt, moldvai és karél-finn új szovjet köztársaságok népeit bemutató kiállítás nyílik.
IX. 5–8. – A Pionyérszkaja Pravda közli Arkagyij Gajdar regényét, a Timur és csapatát.
IX. 16. – A Népbiztosok Tanácsa rendeletet hoz a német, angol és francia nyelvek közép- és felsőfokú tanintézetekben történő oktatásáról.
X. 2. – Tandíjat vezetnek be a felsőfokú tanintézetekben és az általános iskola felső osztályaiban.
XI. 11. – Moldáviában áttérnek a cirill ábécére.
XII. 2. – A párt-kb határozatot hoz az irodalmi kritikáról. Ennek részeként felszámolják a vulgárszociológiával szemben oly fontos szerepet játszó Lityeraturnij krityiket.
Az év folyamán – Az ekkor szovjet tudósítóként Párizsban élő Ilja Ehrenburg megírja regényét, a Párizs bukását.
– Anna Ahmatova Poéma hős nélkül c. művének első vázlatát írja.
