155TIZENHARMADIK SZAK.
Gazdagok.
Tele van kincscsel, mint Csízió jövendöléssel.
Soknál több van a’ dúzsnak.
Ezerért nem megy a’ szomszédba.
Kis, vagy semmi kárával nagy haszna mindenkor.
Kinek pénzze van, mindene van.
Meg peníszedik pénzze, mivel nem forgathattya.
Több talán pénze, mint polyvája.
Válogat a’ pénzben, mint jól lakott medve a’ vadzkorban.
Válogat a’ pénzben, mint jól lakott disznó a’ makban.
Szalonnára is kolbászszal hajgál.
Elég gazdag, ki a’ magájéval meg elégedhetik.
Van mit aprítani a’ tálba.
Jó szarvas tögyes a’ tehene.
Se széle, se hoszsza kövér göbölyének.
Hat ökrös szekerek jönnek ki udvarábúl.
A’ gazdagnak akár ki is rokonnya.
A’ gazdagnak egere is kövérebb.
Ott leg többet szokott és akkor esni, a’ hol amúgy is nedves a’ gazdag főld.
Nem otthon gazdagodik a’ kalmár.
A’ gazdagság nem teszi szerencséssé az embert.
A’ pénz mind ártalmára, mind javára válhat a’ gazdagnak.
Több szegént látni jót, mint gazdagot.
Szavábúl is ki teccik: hogy pénzze van.
Van a’ gazdagnál is gazdagabb.
Kinek mennyi pénzze; annyi hitele.
A’ ki jó magot vét, jó aratást vár.
157Hamarébb ugattya meg kutya a’ szegént, mint a’ gazdagot.
Ha HA nem volna, minden szegény gazdag volna.
Nincs oly nagy gazdag, ki néha valakire ne szorúllyon.
Nem méltó méltatlant pénzzéjért dícsérni.
A’ gazdagság jó szolgáló, de rosz uralkodó.
Mondgyák: hogy egy se gavallér, a’ ki nem adós.
Hamisan gyűjtött pénzt el emészti a’ maradékot.
Fa pénzel várat nem épithetni.
Mindene van, madár tejen kívül.
Van csűrjében mint öszi, mint tavaszi.
Béressei is tőke pénzesek.
158Van ennek pénzze is, esze is.
Pénzt terem a’ polyvábúl is.
Igyekezeten áll a’ gazdagság.
Van: mint hétköz napi, mint ünneplő ruhája.
Minden nap’ más ruhába öltözik.
Van ám annak a’ mosóban szennyesse.
Annyi a’ pénzze, mint fösvénnye.
Annyi a’ pénzze, mint a’ hangya.
Számba se veheti pénzzét, mint a’ csillagot.
Tömve van nem csak egy zsákkal.
Nincs száma göbölyös marháinak.
Minden erszénnyének kettős is a’ lelke.
Élire van verve ládájában a’ pénz.
Van annak a’ szűr újjában.
159Magán áll a’ jó emberen, hogy gazdag légyen.
Okosság szüli a’ gazdagságot.
Szorgalom gazdagság, henyélés szegénység.
Van kenyere mellett sajttya is.
Van mind méhhe mind pénzze.
Több pénzze, mint pók hállója.
Inkább pénzt adhat kölcsön, mint zsacskót.
Maga se tudgya pénzzének számát.
Pénzen eszét még nem vehetni.
Addég tündöklik a’ hóld, még a’ nap helyre ér.
Pénztűl származik a’ pénz.
Elég mind kenyere, mind bora.
Roka torok mentéjének kertelete.
Van annyi pénze: hogy ki fizethesse.
Válogatva veszi a’ leg szebb lovakat.
Lehet feleséget is pénzen venni.
Aranyat ád a’ koldúsnak alamizsnáúl.
Apjátúl is maradt, maga is szerzett.
Ha árúlnának, pénzen várakat is vehetne.
Nem olvassa, hanem mázsállya a’ pénzt.
Nem jó mindenkor csak a’ pénzre nézni.
Nem minden arany, a’ mi fémlik.
Tímár, Sörföző, Mészáros, Szappanyos tudnak ám valamit a’ pénzrűl szóllani.
160Pénzel várakat is vesznek.
A’ pénzes embert, értékesnek is szokták mondani.
Észbűl pénzbűl áll a’ kereskedés.
A’ dúzs gazdag ember kövér ökröt hizlal.
Nincs annyi hójag: hogy pénzel meg ne töltené.
A’ deákos ember, hamar gazdag is.
Kincsre talált kertyében.
161Sokszor el mondotta Kristóf imádságát.
A’ lidérc is tudgya, hová vigye a’ pénzt.
Kinek Isten akarja, az ablakon is bé veti.
Jókor érközött a’ pénz osztogatásra.
Többrűl több gyűl a’ csűrbe.
Már erszénnyében arany, másban ezüst.
Elég a’ pénz, mert mindenütt verik.
Ott a’ pénznek leg kevesebb böcse, ahhol verik.
A’ pénz is tartva tenyészik.
Ha a’ lónak pénze volna, abrakot fordítanak rajta.
Ki pénz nélkűl vesz, hamar fel akad.
Isten győzné pénzes máléval.
Ingyen veszi, pénzen adgya.
Ha pénzemben kerűl is, legyen úgy.
Ha a’ piac nem jó pénz nélkűl, hogy lenne a’ sokadalom.
A’ búcsú és vásár pénzel jár.
Föl tartya magát a’ szatyor, ha pénzes is.
Ki a’ pénzt nem böcsülli, meg se érdemli.
Annyi az áldás rajta, mint az égi harmat.
Kőből is pénzt csinál a’ magyar.
162Itt ha a’ világot öszsze keresed, gazdagabbat nem találsz.
Pénzen menny országot is vehetni.
Fel tartya magát, mint a’ pénzes szatyor.
Mindennek ád, még is marad néki.
Ha a’ sörtés pénzt rezelne; a’ kanász is gazdag lenne.
163Hat gyűrűje egy újján.
Egy nap el nem szállya földgyét egy kánya.
Úgy örül a’ gazdag ha sokat, mint a’ szegény, ha keveset nyer.
Ki a’ gazdagságot meg útálhattya, az annál gazdagabb.
Mindene van, a’ mit ki gondolhat.
Meg van, a’ mit szeme, szája meg kéván.
Tetézve adgya viszsza csapott vékát.
Van mind vaja, mind zsirja.
Néha a’ gazdagság is szemtelen.
164Több a’ méze, mint salakja.
Van mind viaszsza mind fagygya.
Szolgálója alamizsnát ád.
Van mihez kapni a’ szükségben.
Van mire támaszkodni a’ síkon.
Nálla a’ cseléd is koldúsokat étet.
Adhat a’ szegényeknek bőven.
Van mit morzsolni a’ tej alá.
Gazdag lehet, ha neve Lázár is.
Borral mosdik, kolbászszal törűlközik.
Van itt minden nagy szita, kis szita.
Ő találta fel az arany bányákat.
Gazdag leánnak bőtben is esik farsangja.
A’ gazdag özvegy aszszony mindenkor harminc esztendős.
Van mindenkor fonni való lennye, mind szővni való cérnája.
Kész már akkor ebédgye, midőn mások ahhoz látni akarnak.
Bőven talállya azt otthon, a’ mit mások kint keresve nem látnak.
Bocskorban kereste, csizmában gyűjtötte.
Talán az ablakon hánnyák be néki azt, a’ mitűl meg gazdagodik.
Pofáján is ki csordúl a’ zsír.
Kövér, mint a’ mongolica.
Nem étették ezt zsíókkal, hanem korpával.
Mikor izzad is, zsírt izzad.
Ha a’ leánnak sok a’ pénzze, ritkán van esze.
Jaj kinek se esze, se pénzze.
165Pénz a’ bolondot is ki segíti a’ bajbúl.
Van annak, a’ ki meg nem iszsza.
Nem csak eszem iszombúl áll a’ gazdagság.
Nem kereshet annyit a’ jó gazda, a’ mit a’ rosz gazd’ aszszony el nem tékozolhat.
Föl termeszti az aranyat is.
Mint ha pénzt ásott volna az apja.
Ura aranyba, szolgája ezüstbe jár.
Elég gazdag, ki senkinek se adós.
Késő a’ takarékosság, mikor üres a’ szekrény.
Nincs még fogytán arannya.
Még az orvosságot is meg aranyozhattyák néki.
Farkas fog is végre aranyat símít.
Kocsia is meg van aranyozva.
Szőllejében is terem az arany.