V. Az OFSZ kérdőívére adott válaszok (1926)
V. Az OFSZ kérdőívére adott válaszok (1926)
Egy-egy kisgazda birtoka átlagban nyolc dűlőben fekszik.
Szétszórtságának oka: a nép ragaszkodik a régi felosztáshoz.
Nem kívánja a nép a tagosítás végrehajtását.
A birtokreform alapján a szomszéd községek négy birtokosától 304 holdat osztottak, a gyönki birtokosoktól pedig a szomszédos falvak nincstelenei részére osztottak földet, de a földéhség nem szűnt meg. Mintegy húsz család még ezután is elvesztette kenyerét és elvándorolt cselédnek, napszámosnak.
A gazdálkodás fő ága: búza-, rozs- és tengeritermesztés, állattartás.
A kisgazdák átlagtermése katasztrális holdanként búzából: hat mázsa, rozsból: öt mázsa, csöves kukoricából: tíz mázsa, burgonyából: tizenhat mázsa. Az uradalom termésátlaga 25 százalékkal múlja felül a kisgazdákét. Ennyivel értékesebbek is.
A terméketlen területek hasznosítása: fásítással.
Földeladás nem gyakori, az is csak helybeliek között fordul elő.
Egy kisgazda háza és telke átlag kornaértéke 1914-ben és 1926-ban egyaránt: 3000. A legjobban gazdálkodó kisgazda neve: kiváló nincs.
Az aratók hányadrészt szoktak kapni: 10, cséplőrész: 26.
(1926. május 29.)
