II. SZÍN.
Ugyanott.
Egy részről jönnek Lucius, Jachimo és a római sereg; a másikról a brit sereg, Leonatus Posthumus mint egyszerű katona. Felvonúlnak s aztán kimennek. Zaj. Aztán föllépnek Jachimo és Posthumus küzdve; utóbbi leveri és lefegyverzi Jachimot s ott hagyja.
JACHIMO.
A bűn s teher keblemben férfjasságom’
Vevék el: egy hölgyet szerettem, herczeg-
Nőjét e földnek, melynek boszuló
Lenge gyengít el? vagy e pór, már szolga
A természettől, lever-e saját
Müvészetemben? Becsület s lovag-
Erény, így hordva, festett czím marad.
Ha e filkón úgy tultészsz, brit nemesség,
Mint ez mi rajtunk, úgy különbek vagytok
A csata tart; a britek futnak; Cymbelinet elfogják; aztán jönnek szabadítására Belarius, Guiderius és Arviragus.
A bűn s teher keblemben férfjasságom’
Vevék el: egy hölgyet szerettem, herczeg-
Nőjét e földnek, melynek boszuló
Lenge gyengít el? vagy e pór, már szolga
A természettől, lever-e saját
Müvészetemben? Becsület s lovag-
Erény, így hordva, festett czím marad.
Ha e filkón úgy tultészsz, brit nemesség,
Mint ez mi rajtunk, úgy különbek vagytok
| Ti isteneknek, mint mi férfiaknak. | (Elmegy.) |
BELARIUS.
Megállj! Nekünk kedvez a tér. Megszállva
Van a szoros: mi sem ver szét, ha csak
A hitvány félelem nem.
Megállj! Nekünk kedvez a tér. Megszállva
Van a szoros: mi sem ver szét, ha csak
A hitvány félelem nem.
GUIDERIUS.
Posthumus jön s a briteknek segít; Cymbelinet megszabadítják s elmennek. Aztán Lucius, Jachimo és Imogen.
| Állj és harczolj! |
LUCIUS.
Fiú, el a seregtől! menekülj!
Barát barátot öl: ez oly zavar,
Akár ha szembekötve voln’ a harcz.
Fiú, el a seregtől! menekülj!
Barát barátot öl: ez oly zavar,
Akár ha szembekötve voln’ a harcz.
JACHIMO.
Ez új segitség.
Ez új segitség.
LUCIUS.
Vagy vivjuk vissza jókor, vagy szaladjunk!
| Furcsán fordul e nap: |
