KUCSÁK LÁSZLÓ,
KUCSÁK LÁSZLÓ,
KUCSÁK LÁSZLÓ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Abbéli reményemben mondanék el néhány információt én is a jelen törvényjavaslattal összefüggésben, hogy hátha a halmazt tudjuk szemlélni és nem a komplementer halmazról lesz többet szó, mint ez a korábbi törvényjavaslatoknál megtörtént.
Ahogy azt államtitkár úr is említette, a közalkalmazottak… - három oktatási és három, az oktatással összefüggő egyéb törvényt érintő javaslat van előttünk most. Az érintett törvények közül az első a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény. A Kjt.-t, tehát a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényt a nemzeti felsőoktatásról szóló törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. Jelen módosítás a felsőoktatási intézményben tanár munkakörben foglalkoztatottak fizetési fokozatba sorolására irányadó rendelkezéssel egészül ki. Erről később még egy picit részletesebben fogok szólni.
A második érintett törvény a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló törvény. Ez a javaslat a közszolgálati ösztöndíjas hallgatók és a magyar állami ösztöndíjas hallgatók egységes nyilvántartási rendszerét hozza létre. Az egységes rendszerben mind a magyar állami ösztöndíj, mind a közszolgálati ösztöndíj tekintetében az ösztöndíj feltételei teljesítésének nyilvántartó szerveként a tanulmányi és a foglalkoztatási nyomon követés tekintetében is az Oktatási Hivatal fog eljárni.
A harmadik ilyen törvény a nemzeti köznevelésről szóló törvény, amely a köznevelési kerekasztal javaslatai alapján a nemzeti köznevelés rendszerének hatékonyabb működését célzó törvény-módo-sítá-sokat, továbbá egyéb, a rendszer egyes elemeinek jobbító célú módosításait tartalmazza. A cél a hatékony, a köznevelési rendszer minden szereplőjének meg-elégedésére szolgáló jobb működés biztosítása. Itt is néhány pontról még később szólnék magam is.
A következő, a negyedik érintett törvény a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény. Ez a javasolt módosítás a felsőoktatási intézmény legfőbb testületi döntéshozó szerve, a szenátus négyévenként történő megújítására, a pedagógusképzést folytató felsőoktatási intézmények esetén a tanárképzés intézményi koordinációja, intézményi felelősségének egyértelmű telepítésére, az intézményi foglalkoztatásnak az oktatói munkakörben foglalkoztatottak előmenetelét biztosító szabályozására irányul. A módosítás a jogalkalmazói tapasztalatok alapján tesz javaslatot a törvényi fogalomhasználat pontosítására, az Nftv., tehát a felsőoktatási törvény végrehajtási szabályozásának megváltozott jogszabályi környezetére figyelemmel történő megújítására. Az Nftv., tehát a felsőoktatási törvény jelen módosítása az oktatási jogok miniszteri biztosára vonatkozó törvényi, illetve rendeleti szabályozás felülvizsgálatának egyeztetett eredményét is tartalmazza.
Az ötödik törvény a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény módosítása, amely törvénymódosítás kodifikációs pontosítás.
A hatodik az egyes szociális, gyermekvédelmi, családtámogatási tárgyú és egyéb kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvény módosítása, amelynek célja, hogy az egységes óvoda-bölcsőde 2018. augusztus 31-éig működhessen tovább, hogy a fenntartóknak legyen kellő idejük a fejlesztések megvalósítására.
Kicsit részletesebben a Kjt.-vel összefüggésben, tehát a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvénnyel kapcsolatban. A Kjt. értelmében a felsőoktatási intézményben létesíthető munkakörök fizetési fokozatokra tagozódnak. A közalkalmazott fizetési fokozatát felsőoktatási intézménynél az adott munka-körben a megbízási jogviszony és a IV. fizetési fokozat kivételével munkavégzésre irányuló jogviszonyban töltött ideje alapján kell megállapítani. A tervezet arra tesz javaslatot, hogy a felsőoktatási intézmény a tanári munkakörben foglalkoztatottak esetén a magasabb fizetési fokozatba soroláshoz a korábban köznevelési intézményben pedagógus munkakörben eltöltött időt is vegye figyelembe. A tervezet 2018. szeptember 1-jéig biztosít felkészülési időt a felsőoktatási intézményeknek.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel kapcsolatos módosítás rendelkezik a közszolgálati ösztöndíjas hallgatói finanszírozási formáról és annak feltételrendszeréről. A 21/A. § (2) bekezdése értelmében a közszolgálati ösztöndíjas hallgatókra a felsőoktatási törvény magyar állami ösztöndíjjal támogatott hallgatókra vonatkozó szabályait kell alkalmazni, az NKE-törvényben foglalt eltérésekkel. A közszolgálati ösztöndíjas hallgatókkal - a rendészeti képzésben részt vevő közszolgálati ösztöndíjas hallgatók kivételével, ide nem értve azonban a rendészeti igazgatási alapképzési szak biztonsági szakirányának hallgatóit - az egyetem köt ösztöndíjszerződést.
A magyar állami ösztöndíj feltételrendszerét a felsőoktatási törvény 48/A.-48/S. §-ai rögzítik. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem-törvény értelmében tehát e feltételrendszert, így az oklevél megszerzésének kötelezettségét a képzési idő másfélszerese alatt, valamint a képzési időnek megfelelő idejű hazai munkaviszony-fenntartási kötelezettséget az oklevél-szer-zést követő húsz éven belül alkalmazni kell azon közszolgálati ösztöndíjas hallgatók tekintetében, akikkel az egyetem kötött ösztöndíjszerződést.
A felsőoktatási törvény értelmében a magyar állami ösztöndíj feltételei teljesítésének nyilvántartásáért felelős szerv az Oktatási Hivatal. A közszolgálati ösztöndíjas hallgatók kötelezettségeinek nyilvántartása a hatályos jogszabályok alapján a Nemzeti Közszolgálati Egyetem feladata. Az előterjesztés a közszolgálati ösztöndíjas hallgatók és a magyar állami ösztöndíjas hallgatók egységes nyilvántartási rendszerét hozza létre. Az egységes rendszerben mind a magyar állami ösztöndíj, mind a közszolgálati ösztöndíj tekintetében az ösztöndíj feltételei teljesítésének nyilvántartó szerveként a tanulmányi és a foglalkoztatási nyomon követés tekintetében is az Oktatási Hivatal fog eljárni.
A közszolgálati ösztöndíjas hallgató továbbra is speciális magyar állami ösztöndíjasnak fog minősülni, mivel az egységes nyilvántartási rendszer létrehozását követően továbbra is megvalósul a hallgató által igénybe vehető magyar állami ösztöndíjas és közszolgálati ösztöndíjas támogatott félévének külön-külön történő számítása.
A nemzeti köznevelési törvénnyel kapcsolatban államtitkár úr több pontra kitért már, úgyhogy magam is néhányra térnék ki egy picit részletesebben.
Ezek közül az egyik, hogy a Határtalanul! program keretében szervezett határon túli kirándulásokon részt vevő tanulók adatainak nyilvántartására irányul az adatkezelési rendelkezés. Az adatok nyilvántartása kirándulással összefüggő támogatások felhasználása miatt szükséges, ez a törvényjavaslat 8. és 9. §-ában olvasható.
(19.30)
Egy következő pont az a rendelkezés vagy az a módosítási szándék, ami az utóbbi hetekben az egyik legjelentősebb sajtóvisszhangot váltotta ki, hogy az enyhe és középsúlyos értelmi fogyatékos tanulókat érintően a módosítás az ő esetükben az inkluzív szemlélet teljesítése érdekében lehetővé tenné, hogy bizonyos tantárgyakat nemcsak gyógypedagógusok, hanem az adott tantárgy oktatására jogosító szakképzettséggel rendelkező tanárok is taníthassák. Hangsúlyozni szükséges, hogy ez a szabály csak egy lehetőség és nem kötelezettség az intézmények számára; ez a törvényjavaslat 10. §-a.
Egy további lényeges pont, hogy a köznevelési fejlesztési tervek rugalmatlan tervezési eszköznek bizonyultak, nem váltak a köznevelési döntéshozatal alapjává. Ezért a módosítás új alapokra kívánja helyezni a kapacitások kihasználása érdekében a tervezést, hatékonyabbá téve azt a gyermek-, tanulólétszám és a különböző köznevelési feladatok ellátására szolgáló férőhelyek évente történő összevetésével. Ez a módszer érdemi információval szolgál az évenként esedékes miniszteri döntéshozatal megállapításához, megalapozásához; ez a törvényjavaslat 14. §-a vagy pontja.
A törvényjavaslat továbbá megteremti annak a lehetőségét, hogy a magyar szakképző iskola - erről is tett említést államtitkár úr - tagintézményt hozhasson létre és képzést folytathasson határon túl is, amennyiben a képzés helye szerinti hazai jog megengedi, vagy nemzetközi szerződés nem korlátozza ennek lehetőségét; a törvényjavaslat 16. pontja.
A beilleszkedési, tanulási, magatartási zavaros gyerekekkel kapcsolatos rendelkezésről is tett említést államtitkár úr; itt fontos hangsúlyozni, hogy a tantárgyi mentesítés kevésbé kedvez az ismeretbővülésnek, felzárkózásnak. A köznevelés teljes rendszerében törekvés, hogy a tanuló ne legyen megbélyegezve, megcímkézve. A tantárgyi mentesítés következménye lehet, hogy a tanuló a tényleges képességeihez mérten is alacsonyabb készségekkel és tudással hagyja el az iskolát, amely a felsőoktatásban és a munka világában is hátrányosan érintené; a törvényjavaslat 18. §-a.
Esett szó már arról is, hogy a törvényjavaslat a pedagógushiány enyhítése érdekében a pedagógus-munkakör betöltésének képesítési feltételein könnyít, kizárólag azokban az esetekben, amikor bizonyíthatóan nem találnak a tantárgynak megfelelő végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező pedagógust az iskolába. A módosítások egyébként a köznevelési kerekasztal munkacsoportjai, elsősorban a pedagógus foglalkoztatási munkacsoport, a különböző szakmai szervezetek és a Nemzeti Pedagógus Kar javaslatára alakíttattak ki, amelynek révén a jelenleg fennálló pedagógushiány enyhítése volt az elsődleges célkitűzés. Itt államtitkár úr részletezte, hogy milyen egyéb körülményei vannak még ennek a kérdéskörnek.
Itt arra fontos visszautalnom nekem is, hogy ez nem egy új keletű probléma, több évtizede jelen van, mondhatjuk úgy, hogy látens módon, ugyanakkor ezt az állami intézményfenntartás hozta a felszínre. Emlékeztetném képviselőtársaimat, több alkalommal itt a különféle oktatással foglalkozó viták során terítékre került már, hogy az egyik nagyon fontos indoka az állami intézményfenntartás bevezetésének 2010-ben, amikor elindult erről a gondolkodás, az volt, hogy rendkívül szétaprózott iskolarendszert örököltünk meg. A szétaprózott, hangsúlyosan, jelentős részben önkormányzati fenntartású iskolák esetében ezek a problémák nem tudtak az országos nyilvánosság elé kerülni. Érdekes körülmény egyébként, hogy akkor ez ügyben szakmai érdekképviseleti vagy szakmai és érdekképviseleti szervek sem hallatták olyan erősen a hangjukat ebben a kérdéskörben, mint ahogy az tapasztalható manapság. Fontos lenne tehát, hogy ezt a problémát úgy kezeljük, ahogy valójában van is, hogy ez egy hosszú ideje jelen lévő probléma, ennek a problémának az orvoslására egy lehetséges eszközt fogalmaz meg most az előttünk lévő javaslat. Államtitkár úr itt konkrét példákat is említett, amelyeket akkor én nem szeretnék tovább részletezni.
A módosítások megfogalmazása során alapvető szempont volt tehát az, hogy megfelelő szakmai tudással rendelkező szakemberek foglalkozzanak a gyermekekkel úgy, hogy mindemellett a feladatellátás biztonságos megszervezésének feltételrendszere biztosított legyen. Továbbá a módosítás lehetőséget ad arra, hogy a pedagóguspálya iránt elkötelezett szakemberek a megfelelő szakképzettség megszerzésével hatékonyan járuljanak hozzá a szaktárgyi feladatok ellátásához; a törvényjavaslat 19. §-a.
Sok egyéb javaslatot, rendelkezést fogalmaz meg még az előttünk lévő törvényjavaslat. Még egyszer arra szeretném invitálni képviselőtársaimat, hogy magát a javaslatot nézzük, azt, hogy mi a szándék, a szándék alapján milyen eszközt próbál megragadni a jogalkotó annak érdekében, hogy ezeket a jelen lévő kérdéseket megválaszoljuk, az esetleges problémákat pedig kezelni tudjuk. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak, és kérem, hogy a javaslatot támogassák. (Taps a kormánypártok soraiban.)
