VARGHA TAMÁS
VARGHA TAMÁS
VARGHA TAMÁS honvédelmi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Asszony! Azt mindenképpen köszönöm, hogy minden alkalommal ön is és az ellenzék padsoraiban ülő képviselők is megköszönik a magyar katonák, a magyar honvédek helytállását és szolgálatát. Ez így is van rendjén.
A honvédelmi költségvetés meghaladja-e a GDP 1 százalékát vagy nem, vagy miért vagyunk ebben a helyzetben, ez is régi vita köztünk. 40 ezer milliárd forintos GDP mellett 427 milliárd forint a Honvédelmi Minisztérium, a honvédelmi fejezet költségvetése, és ez igenis meghaladja az 1 százalékot. Ha körülnézünk a NATO háza táján, akkor azt látjuk, hogy a 28 országból mindössze öt teljesíti azt a bizonyos 2 százalékos elvárt határt, és nagyon-nagyon sok ország sokkal lejjebb van.
A 2002-2010 közötti kormányzás eredményeképpen jutottunk 2010-re abba a helyzetbe, hogy nemcsak a magyar költségvetés volt gyenge lábakon, hanem a honvédelmi költségvetés is, de 2016 óta emelkedik a GDP 0,1 százalékos részarányával. S ugyanez vonatkozik a fejlesztésekre is, vagy arra, amit a képviselő asszony említ, hogy a haditechnikai eszközök elöregedtek. Igen, ez is annak a szocialista kormányok idején megfogalmazott doktrínának az eredménye, amely szerint nincs szükség magyar honvédségre, legyen valami képesség, amivel a missziókban a katonák szolgálatot képesek teljesíteni, de biztonsági kihívások Magyarországot nem fenyegetik, ezért 2002 és 2010 között nagyon komoly és nagyon fontos képességeket építettek le a tudással és a haditechnikával együtt. Ezeket kell most pótolni, erre van a „Zrínyi 2026” program, amely tíz év alatt tervezi visszaállítani és felépíteni a Magyar Honvédség képességeit, és minden alkalommal, amikor ebben szerepe és feladata volt, a Honvédelmi bizottság elé kerültek a beszerzéssel kapcsolatos döntések. Ez így volt az elmúlt időszakban és így lesz a következő időszakban is.
Hogy a költségvetésen belül milyen arányok vannak, azt tegnap is elmondtuk. A 2018-as költségvetés 20-22 százaléka fejlesztésre fordítódik; az a 30-33 százalékos aránya a költségvetésnek, ami a működésre fordítódik, már egy jó arány; és a többi a személyi kiadások, az illetmények, amelyek ügyében is nagyon-nagyon sokat léptünk előre az elmúlt időszakban. 2019. január 1-jére 50 százalékkal emelkedik a katonák bére, de a legénységi állomány esetében meg több lépést tettünk miniszter úr döntésének megfelelően. Tavaly egy munkaerőpiaci pótlékkal emeltük a legénységi állomány illetményét, amely az idén beépült az illetményükbe. Ezért azt gondolom, hogy a megtartó erő és a vonzóerő megteremtésében is tettünk lépéseket.
A létszámvitát is mindig megvívjuk. Van egy engedélyezett létszám, van egy költségvetési létszám, van egy tényleges létszám, de a létszámot bővíteni csak úgy lehet, ha van mozgástér. A szakasz, század bizonyos létszámából nem lehet egyszerűen státuszokat, létszámokat átcsoportosítani valahova máshova. Ha egy tank személyzetéből két főt elveszünk, akkor az már nem mozgásképes, nem képesség, nem harcjármű. Tehát nem lehet a számokat csak úgy tologatni, szükség van a mozgástérre.
Annak, hogy az önkéntes területvédelmi tartalékosok a járásokhoz kötődően fognak tartalékos szolgálatot végezni, az a nagyon nagy jelentősége, hogy a saját szülőföldjüket, a saját falujukat, a városukat fogják védeni, és az önkéntes tartalékos rendszernek ez egy másik része. Van megfelelő erő és van megfelelő lehetőség arra, hogy ezt az önkéntes területvédelmi tartalékos képességet megteremtsük, a parancsnokok kiválasztása megtörtént, a kiképzés helyszínei biztosítottak. Ezt nem ahelyett végezzük, hogy a szerződéses és hivatásos állományt is feltöltenénk, ez egy másik műfaj. Ha valaki önkéntes területvédelmi tartalékos szolgálatot szeretne teljesíteni, akkor neki nem kínálhatjuk alternatívaként a tényleges szerződéses szolgálatot, hiszen ő nem erre vállalkozik; és a 20 ezer fő elérése a tíz év távlatában célunk.
Arra szeretném kérni a képviselő asszonyt, hogy a szállítógépek ügyében ne az újságokat olvassa és az újságírók fantáziájából induljon ki. A Magyar Honvédség szállítógépeket fog vásárolni, hiszen az a célunk, hogy a katonákat adott esetben magyar katonai szállítógépekkel tudjuk szállítani a missziókba.
A NATO-döntés alapján 2024-re elvárás a GDP-arányos 2 százalék teljesítése, és a magyar kormány mindent megtesz azért, hogy ezt 2024-re elérje. Most ennyi a növekedés, 427 milliárd forintra emelkedik a Magyar Honvédség, a honvédelmi fejezet költségvetése, és ez 73 milliárd forinttal haladja meg az előző évit.
Köszönöm szépen a szót, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)
