HERINGES ANITA,
HERINGES ANITA,
HERINGES ANITA, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Ismét egy olyan javaslat fekszik előttünk, amelyben módosítunk minden olyat, amit nem szeretnénk, hogy a sajtó és a közvélemény észrevegyen. Minden olyan dolgot ilyenkor szokott a kormány módosítani, amiben van valami, amit el kell dugni, amire vigyázni kell, hogy ki ne derüljön, hogy mi van a háttérben. Nagyjából ennél a költségvetést megalapozó törvénynél ez érezhető is. Minden egyes ponton érezzük azt a pici félrekacsintást, ami a sajátjaik felé történik, hogy nekik megalapozzák a következő évi lehetőségeiket, a következő évi bevételeiket, de hát hozzá vagyunk szokva ettől a kormánytól, hogy csak a haverok kiszolgálása a legfontosabb cél. Képesek ezért törvénymódosításokat is tenni, akár adóról, akár bevételről, akár bármiről legyen szó. A cél, hogy az utolsó évi kormányzásuk évében még jól kistafírungozzák ezeket a haveri cégeket, barátokat, egyesületeket, civil szervezeteket.
Bárándy Gergely képviselőtársam majd hosszasabban fog szólni az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról és a civil szervezetek működéséről szóló törvény módosításáról, hiszen abban is valahogy a félrekacsintást és a zsebre dugott kezeket láthatjuk, hiszen azon kezeket dugják egymás zsebébe, ahol valamilyen pénzt el akarnak dugni vagy valamilyen pluszlehetőséget kívánnak biztosítani az álcivil szervezeteknek. Ezt a kifejezést önöknek köszönhetjük, azóta létezik a kormányközeli álcivil szervezet, amióta önök vannak kormányon.
A plakátháborút tovább folytatják ebben a módosításban. Lassan már tényleg ott tartunk, hogy csak egy maradhat, egy a pálya, csak az maradhat, ami önöknek megfelel. Nyilván lesz majd olyan frakció, amelyik erről hosszasabban fog szólni, de azt gondolom, hogy ez a plakátháború a demokrácia megcsúfolása, hiszen nem ez az a dolog, amihez hozzá kéne nyúlniuk, hanem tán tiszta pályát kéne teremteni. Tiszta pályán tessenek nyerni egy választást, és ne úgy, hogy a reklámozás lehetőségét a reklámhordozók szabályozásával befolyásolják, akár még a választási eredményeket is és másoknak a lehetőségeit!
De nézzük a foglalkoztatási részt, mert abban is nagyon szép félrekacsintásokat láthatunk, csak sundám-bundám dolog van benne. Felmerül bennünk a kérdés, hogy amikor jelentős munkaerőhiány mutatkozik Magyarországon, miért a Nemzeti Foglalkoztatási Alap forrásaiból kell finanszírozni a nem állami foglalkoztatási szerv által nyújtott munkaerőpiaci szolgáltatások nyújtását. Ezek szerint az állami foglalkoztatási szerv nem képes ellátni egyik alapvető feladatát, vagy ha plusz munkaerőpiaci szolgáltatásokat kell igénybe venni, akkor valójában nincs is munkaerőhiány.
A pályaválasztási és munkaerőpiaci szolgáltatásokkal kapcsolatos információnyújtásra az állami foglalkoztatási szerv már most is fel tudja használni a Nemzeti Foglalkoztatási Alap forrásait. Szintén kérdésként fogalmazható meg, hogy kik lesznek azok a szervezetek, és milyen tulajdonosi háttérrel rendelkeznek, akik pénzügyi támogatást kapnak majd a munkaerőpiaci szolgáltatások nyújtására. Ha a kormányzat jelenlegi szándékaiból indulunk ki - mert abból kell kiindulni -, akkor a személyre szabott szolgáltatások nyújtását magas színvonalon végző civil szervezetek vélhetően nem kaphatnak majd az alap forrásaiból támogatást a céljaik megvalósításához. Csak reménykedni lehet, hogy a Nemzeti Foglalkoztatási Alap forrásai jó kezekbe kerülnek, nem veszítik el közpénzjellegüket, és valójában a közfoglalkoztatottak, a pályakezdők, a hátrányos társadalmi csoportok munkaerőpiaci helyzetének javítására fordítódnak majd. Remélhetőleg nem nyúlják le a Nemzeti Foglalkoztatási Alap forrásait a munkaerőpiaci szolgáltatást nyújtó nem állami szervezetek.
Felettébb érdekes, hogy a szerencsejáték-felügyeleti hatóság vezetője át nem ruházható hatáskörben felhatalmazást kap a kormánytól, hogy a közszolgálati tisztségviselőkről szóló törvényben meghatározott illetményrendszerre vonatkozó szabályoktól eltérő személyi illetményt állapítson meg. A személyi illetmény maximuma elérheti a KSH által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset tízszeresét. Ahogy mi számoljuk, ez olyan 2 millió 478 ezer forintos fizetést is adhat majd, ami, azt gondolom, az átlag magyar állampolgár számára egy elérhetetlen összeg. 2 millió 478 ezer forintot egy átlag magyar állampolgár egész életében nem lát egyben, nemhogy egyhavi fizetésként.
Itt szükséges megjegyezni, hogy az állam például a többségi állami tulajdonú vállalatok munkavállalóinak három év tekintetében alig akarta megadni a 30 százalékos béremeléseket, valamint azt, hogy azok a köztisztviselők, akik például önkormányzatoknál, az alapvető jogok biztosi hivatalánál, az Állami Számvevőszéknél vagy akár itt az Országgyűlés Hivatalánál kerülnek foglalkoztatásra, 2008 óta, azaz kilenc éve nem részesültek illetményalap-emelésben. Azt nem tudom, hogy az itt dolgozó munkatársak nagy részének hogy tudnak ezek után a szemébe nézni, hiszen azon bizottsági dolgozók, akik segítik a képviselők munkáját, akik segítenek nekünk minden egyes pillanatban, hogy mi jól tudjuk végezni a munkánkat, bizottsági titkárként vagy munkatársként, azoknak az illetményalapja kilenc éve nem növekedett. Önök is elvárják a segítséget ezektől az emberektől, hogy a parlament jól tudjon működni, hogy az Állami Számvevőszék jól tudjon működni, vagy az Országgyűlés Hivatalán kívül az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala jól tudjon működni, viszont nem becsülik meg ezeket az embereket annyira, hogy az illetményalapjukat megemeljék. Azt gondolom, hogy lesütött szemmel kéne járniuk a folyosókon, mert ezek azok az emberek, akik megérdemelnék az illetményemelést.
A megváltozott munkaképességű személyek esetében a kivételes rokkantsági ellátás bevezetése részben azokat a nehéz problémákat és élethelyzeteket hivatott kezelni, melyeket a Fidesz-kormányzat teremtett saját magának.
(14.00)
A Fidesz által meglépett rokkantságiellátás-megállapítási rendszer jelentős szigorításával számtalan megváltozott munkaképességű ember került szinte kilátástalanul rossz anyagi és megélhetési helyzetbe. Ezen a sokak számára már évek óta tartó szenvedésen kíván némiképp enyhíteni a kormányzat a szabályozások bevezetésével. De mint ahogy elmondtam, önök teremtették ezeket a helyzeteket. Most próbálnak enyhíteni. Csak, tudják, amikor az ember ezeket az embereket ilyen rossz helyzetbe teszi, akkor nem utólag, majd évek múltán kell megpróbálni enyhíteni a szorításon, hanem nem kellett volna őket ilyen helyzetbe hozni. Igazságtalan, amit ezekkel az emberekkel tettek. De ezt önök legbelül, a lelkiismeretükben valószínűleg jól tudják.
De miután tudjuk, hogy a képviselőtársak és a kormányzat vezetőinek nagy része nem jár az átlagállampolgárok között, ezért valószínűleg nem is találkoznak ezekkel a problémákkal, ezekkel az élethelyzetekkel, azokkal az emberekkel, akiket ilyen helyzetbe sodortak. Megjegyzendő, hogy a mostani szabályozás bevezetése nem újszerű megközelítés. Hasonló rendszer működött már anno is, és azt gondolom, olyan rendszert kéne létrehozniuk önöknek, amit egyébként még az MSZP-kormány vezetett be ezen a területen. Mert az szolidáris volt, és ez ezen embereket nem abba a helyzetbe sodorta, ahová önök tették.
Azt gondolom, hogy a költségvetést megalapozó törvény, ami itt fekszik előttünk, csak és kizárólag a saját haverjaik még jobb lehetőségbe hozásáról szól, semmi másról. Területeket adnak nekik, ahol még több pénzt lehet majd hazavinni a közből. Ilyenkor szokták önök nagyon szépen elmondani, hogy ezek azok az összegek, amelyek valahogy elveszítik közpénzjellegüket. Azon területeken emelik a fizetéseket, ahol nem kéne, és ahol igazán kéne, ahol a segítő munkatársak vannak, ott nem teszik. Önök nem látják a kisemberek, az átlagdolgozók problémáit. Ez a legnagyobb baj.
Ezért azt gondolom, hogy újból át kéne gondolniuk ezt az egészet, csak az a baj, hogy tudjuk, hogy annyi szolidaritás önökben nincsen, hogy az emberek fejével gondolkodjanak, és egy olyan javaslatot tegyenek le az asztalra, ami róluk szól, és nem saját magukról és a haverjaikról. Köszönöm. (Taps az MSZP soraiban.)
