HEGEDŰS LORÁNTNÉ,
HEGEDŰS LORÁNTNÉ,
HEGEDŰS LORÁNTNÉ, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! A magam részéről a szerencsejáték-felügyeleti hatóság létrejöttével szeretnék legelsősorban foglalkozni, mert itt kormánypárti, illetve ellenzéki oldalról egymásnak eléggé ellentmondó érvek és vélemények fogalmazódtak meg. Ezért most szeretném pontról pontra végigvenni a törvényjavaslatban szereplő előterjesztéseket, amik módosítják például a NAV hatáskörét is. Először is, pont ezzel szeretném kezdeni, tehát magyarul, hogy a NAV hatásköréből, ezért ezzel együtt a nemzetgazdasági miniszter hatásköréből, kikerül a szerencsejátékkal kapcsolatos engedélyezés, nyilvántartás, illetve az engedélyekben foglaltak ellenőrzése és azok hatósági felügyelete.
Ön előtt abban a székben nem is olyan régen Tállai András ült, aki kerek perec letagadta, hogy ezek után bármilyen értelemben változna a NAV hatásköre a szerencsejátékkal kapcsolatban. (Dr. Hargitai János közbeszól.) De ha elolvassuk szóról szóra, betűről betűre a törvényt, akkor azt kell lássuk, hogy sajnálatos módon pont a NAV-ot felügyelő államtitkárnak fogalma sincs arról, hogy mit tartalmaz ez az előterjesztés. (Dr. Hargitai János: Nem igaz!) Igen, nehezen elképzelhető, hogy van ma Magyarországon olyan államtitkár, akinek fogalma nincs, hogy a hatáskörébe tartozó szerv ezentúl milyen módon kell hogy működjön.
És még egy dolgot szeretnék ehhez hozzátenni, hogy ahogy a módosító pontok a NAV kapcsán teljes egészében kitakarítják a magyar jogrendet, tehát a NAV és a szerencsejáték, ez a két szó sehol nem szerepelhet ezentúl egy jogszabályon belül, úgy azt is szabályozzák, hogy azon nyilvántartásokból is, amelyek egyébként összekapcsolhatóak a NAV működési területén belül, kikerül a szerencsejáték. Tehát igen, a NAV-nak ezentúl gyakorlatilag semmilyen rálátása nem lehet majd arra, hogy mi és hogyan folyik a kaszinókon belül. Ebből a törvényből ez következik.
Én őszintén elhiszem, hogy nem ez volt az önök szándéka, de sajnos a kodifikáció során ez került bele a törvényjavaslatba. Nagyon kérem az államtitkár urat, segítsen értelmezni számunkra ezt a részt, és próbáljon meggyőzni minket ennek az ellenkezőjéről, mert ha ez így van, ahogy jelenleg szerintünk most le van írva a törvényjavaslatban, ez egy életveszélyes dolog. Ez számunkra azt jelenti, és minden magyar adózó számára azt jelenti, hogy Magyarországon vannak egyenlők és vannak egyenlőbbek. Van, akit teljeskörűen tud a magyar adóhatóság ellenőrizni, minden szempontból, és van olyan, nevezetesen Andy Vajna, akit viszont nem, és aki tekintetében semmilyen felügyeleti jogköre nem lehet a NAV-nak. Olyannyira, hogy a törvényjavaslatban az is megvan fogalmazva, hogy egyedi ügyek tekintetében a NAV nem kérhet felvilágosítást ettől a szerencsejáték-felügyeleti hatóságtól.
Tisztelt Államtitkár Úr! Azt is meg szeretném kérdezni, ugyan mondja már meg nekünk, hogy ki lesz a kaszinóminiszter. És miért nem alkalmas erre az ön tisztelt főnöke? Tehát Varga Mihály ezt a feladatot vajon miért nem tudja ellátni? Tételezzük fel, hogy egy másik adóhatóságot is létre kell hozni, kvázi egy alternatív adóhatóságot, ami speciálisan csak a szerencsejáték kérdésére tud fókuszálni, de egyébként ez miért nem maradhat tulajdonképpen az NGM hatáskörében? Tudniillik ebből a törvényből az is egyértelmű számunkra, hogy a nemzetgazdasági miniszter feladatköréből is kikerül ez a történet. Vajon ki lesz az új kaszinóminiszter Magyarországon? Ki az, aki ezentúl ezért a feladatért felel?
Aztán az is le van írva, hogy azok a munkatársak, akik itt fognak dolgozni, ennél az új felügyeleti hatóságnál, kormánytisztviselők lesznek. A kormánytisztviselők, csakúgy, mint a köztisztviselők, egyfajta bértábla alapján kapják a fizetésüket, ami különböző osztályokba, fizetési fokozatokba sorolja őket a végzettségük, illetve a mögöttük lévő munkaévek alapján.
(A jegyzői székben dr. Tiba Istvánt
Móring József Attila váltja fel.)
Móring József Attila váltja fel.)
Na, nem ezeket az embereket! Mert akik itt fognak dolgozni, azokat úgymond felmentik ezen bértábla alól, mondjuk, fejezzük így ki, és rájuk az lesz az irányadó, hogy a mindenkori havi bruttó átlagkereset maximum tízszeresét kereshetik meg. Azok az emberek, akik ma köztisztviselőként vagy kormánytisztviselőként dolgoznak, körülbelül azt kapják meg, ami a havi bruttó átlagkereset. Ez a tavalyi év tekintetében 263 ezer forint volt. Ezek az emberek ezen papír szerint 2 millió 630 ezer forintot kereshetnek.
Először: a NAV dolgozói, akik eddig is ellátták ezt a munkát, vajon miért nem érdemelnek meg ilyen fizetést? Vajon ők nem legalább annyira felelősségteljes munkát végeznek, mint akik itt fognak dolgozni ennél az új szerencsejáték-felügyeleti hatóságnál? Egyáltalán a magyar köztisztviselői kar és a kormánytisztviselői kar miért nem érdemel meg ilyen fizetést?
(14.20)
Mi lesz a dolguk valójában azoknak az embereknek, akik itt fognak dolgozni ebben a felügyeleti hatóságban? Ha önök ki akarnák tisztítani ezt a piacot, és most nem olyan értelemben, ahogy itt az előbbiekben elhangzott, hogy szó szerint tabula rasát csináltak - és most gyakorlatilag egyetlenegy ember, nevezetesen Andy Vajna az, aki Magyarországon kaszinókat üzemeltethet, a Szima Gábort leszámítva -, hanem olyan értelemben akarnák, hogy teljes egészében ezt a gazdasági szegmenst ki akarnák fehéríteni, akkor azonnali hatállyal, de legalábbis évekkel ezelőtt már be kellett volna hogy vezessék oda is az online adógépeket. De nem ez történt, hanem most egy olyan hatóságot hoznak létre, ahol valami miatt a munkatársak jóval többet kapnak. Vajon mi lesz az ő feladatuk? Miért kapnak ennyi pénzt? Talán csak nem azért, hogy félrenézzenek? Hogy éppen hogy ne vegyék észre azt, ami ott folyik az egyes kaszinókban? Mert más észszerű magyarázatot, megmondom őszintén, nagyon nehéz találni.
Ja, és még egy dolog az online gépek kapcsán: minden magyar kisvállalkozónak, függetlenül attól, hogy egyébként mennyi volt az éves árbevétele, mennyire tehetős emberről van szó vagy nem tehetős emberről, kötelezettsége volt, hogy ha a törvény előírta számára, ő maga vásárolja meg ezeket a bizonyos online gépeket. Adott a minisztérium nem túl nagy támogatást ezeknek a beszerzéséhez, de messze nem elegendőt ahhoz, hogy ezek a kisvállalkozók ezeket meg tudják venni. Tehát magyarul, a vállalkozónak volt a költsége, hogy úgymond a magyar gazdaság fehéredjen. De ez a hatóság, ami most fel fog állni a szerencsejáték kapcsán, ez a magyar adófizetőknek lesz a költsége. Ez mindannyiunk költsége lesz azért, hogy hát, jól vagy rosszul, de felügyelje a szerencsejáték egész műfaját. Én azt gondolom, hogy e tekintetben is elég komoly igazságtalanság van.
Ami a szociális ellátásnak a különböző járulékait, támogatásait, illetve kedvezményeit illeti, ami a törvényjavaslatnak egy jelentős része, azt láthatjuk - továbbiakban áttérve egy másik pontra -, hogy igen, 2, maximum 5 százaléknyi emelés van az egyes pontok kapcsán, ami elég fájó ahhoz képest, hogy valóban elég régen voltak ezek a bizonyos százalékok rendezve, emelve. Összességében olyan alacsony limitet szabnak meg így is, olyan minimális szintre teszik ezt a mértéket, hogy sajnálatos módon ez egyébként összességében egy komoly társadalmi probléma kezelésére nem alkalmas.
Még egypár pontot szeretnék mindenképpen megemlíteni. Az egyik: egy nagyon érdekes és technikai jellegű módosító pontnak lehet minősíteni látszólag, ez a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényjavaslat egy nagyon kis szeletének a módosítása; nevezetesen, hogy a nemzetgazdasági miniszter egy másik felhatalmazás alapján adhat majd ki rendeletet egy korábbi állapothoz képest. De ha megnézzük, hogy mi ez a téma, ami kapcsán a pénzügyminiszter rendeletet fogalmazhat meg, azt kell hogy lássuk, hogy ez a migránsletelepedési-kötvényeknek a kérdése. Államtitkár úr, mély tisztelettel hadd kérdezzem már meg, hogy nem múlt év novemberében-decemberében fogalmazták meg önök azt, talán éppen az ön kedves minisztere, hogy ki fogják vezetni ezt az egész letelepedésikötvény-bizniszt a magyar piacról, hogy egyáltalában megszüntetik ezt a műfajt? Vajon, ha törvénymódosítást adnak be ebben a kérdéskörben, nem az lett volna a tisztességes, a becsületes és a következetes eljárás, hogyha ezt az egész paragrafust, ami ezt a kis pontot is módosítja belül technikai jelleggel, egyszerűen kiveszik a magyar jogrendből? De nemcsak Varga Mihály miniszter ígérte ezt meg, Lázár miniszter úr is megígérte, sőt maga Orbán Viktor is tett ezzel kapcsolatos kijelentéseket. Talán egyedül Rogán Antal volt az, aki ebben a kérdésben meglehetősen tartózkodóan nyilatkozott, talán egyszer sem lehetett tőle hallani, hogy kivezetnék a migránskötvényeket. De ez, mondjuk az ő esetében talán érthető is.
Kérem, hogy válaszoljon nekünk itt és most, és egyértelműsítse számunkra, hogy ezen pont módosítása után mikor fog következni az, hogy a migránskötvényeket kivezetik a magyar állampapírpiacról.
A kormánytisztviselőkről, köztisztviselőkről szóltam itt az imént, de van egy olyan pont, ami szintén egy kis technikai apró módosítás tulajdonképpen a törvényben, de annál fájóbb bizonyos munkavállalók számára. Ugye, a kormánytisztviselőkből - az állami tisztviselőkről szóló törvény alapján - tavaly június-júliustól kiváltak az állami tisztviselők, és ők egy teljesen másik bérezés szerint kapják most a fizetésüket; igen, emeltebb mértékben, mint azt a kormánytisztviselők, no pláne a köztisztviselők kapják. De meg volt fogalmazva az ígéret, hogy a kormánytisztviselőkre is ki fogják terjeszteni azt a jogviszony-szabályozást, ami jelenleg az állami tisztviselőkről szól. És ez úgy volt meghatározva a törvényben, hogy 2018. január 1-jétől. Na most, ez egy kvázi életpályamodellként volt felvázolva minden kormánytisztviselő számára, és megdöbbenéssel kellett hogy olvassák ezek az emberek ebben a törvényjavaslatban - én magam is egyébként nagyon megdöbbentem -, hogy mindezt önök kitolják 2019. január 1-jéig. Ez, ha jól tudom, körülbelül egy olyan maximum 40 ezer embert érintene, és ennek a 40 ezer embernek adnánk átlagosan körülbelül bruttó 30 százalékos fizetésemelkedést.
Mondja meg nekem őszintén, hogy miért van erre szükség! Miért nem tud az a kormányzat, aki egyébként nap mint nap emeli a vizes vb beruházásának a költségeit milliárdos tételekkel úgy, hogy a kezdeti tízmilliárdról most már a százmilliárdot meghaladó nagyságrendnél tartunk, miért nem tud nagyvonalú lenni ezekkel az emberekkel, és ilyen kis piti módszerrel próbálja őket mesterségesen a víz alatt tartani? Mert igen, azok az emberek, akik ma Magyarországon a köztisztviselői alapilletmény alapján kapják a fizetésüket, gyakorlatilag létminimumon tengődnek, pláne akkor, ha családot akarnak fenntartani. E tekintetben az államtitkár úrral már többször vitatkoztunk, ön azt mondta az én érveimre, hogy örüljünk, hogy a kormányzat nem csökkentette a fizetésüket. Minekutána én azt merészelem állítani, hogy a 2008-as IMF-diktátum után igenis csökkentek ezek a bérek. Továbbra is fenntartom ezt az állításomat, tekintettel arra, hogy a vásárlóerejük durván csökkent.
Tehát azok az emberek, két tisztviselő, akik ma Magyarországon mondjuk, két gyereket akarnak eltartani, bizony gyakorlatilag a létminimumon tengődnek, pedig a Gyurcsány Ferenc által az IMF-fel, valamint az EU-val megkötött szerződés - aminek egyébként már régen-régen sírban a helye, hiszen tavaly májusban, egy évvel ezelőtt mondta a miniszterelnök, hogy minden magyar család bontson egy üveg vörösbort, és koccintsunk arra, hogy nemcsak az IMF-től szabadultunk meg, de még az Európai Unióval kötött szerződés - részeitől is megszabadultunk, mert mindenkinek mindent visszafizettünk. Akkor meg önök miért tartják még mindig ezt a pontot érvényben? És, amit megígértek már egyszer ezeknek a szerencsétlen munkavállalóknak, és reménykedhettek benne, miért csalatkoznak már megint ezek az emberek önökben? Miért hazudtolják meg saját magukat, államtitkár úr?
Aztán még egy pontot szeretnék említeni, pontosabban még kettőt. Az egyik az állami tulajdonban lévő gazdasági társaságoknál dolgozó munkavállalók, valamint a központosított illetményszámfejtéshez tartozó szerveknél dolgozó munkavállalókkal kapcsolatos adatközlés, adatszolgáltatás, illetve az ő tájékoztatásuk. Olyan szépen, olyan költői módon van megfogalmazva ebben a törvényben, hogy ezek az emberek kapjanak a kormányzattól személyre szabott tájékoztatást mindenféle, munkájukat érintő kérdésben, és ezért az ő munkáltatójuk a kormányzat felé közvetítheti az ő bizonyos adataikat. És akkor ők valójában személyre szabottan fognak majd tájékoztatást kapni a kormány egyes tagjaitól.
(14.30)
Énbennem ez az adatközlés a kormányzat felé, pláne a választások előtt egy évvel pontosan azon emberek kapcsán, akik Magyarországon tisztviselők, a tisztviselői karhoz tartoznak, tehát így vagy úgy, de az államtól kapják a fizetésüket, eléggé rosszízű történetnek tűnik. Joggal merülhet fel, attól tartok, ezekben a munkavállalókban az, hogy azért kell nekik úgymond személyre szabott tájékoztatást küldözgetni, hogy egyben figyelmeztessék is őket, hogy mi a dolguk, mi a kötelezettségük, és hogy milyen lojalitással tartoznak a jelenlegi kormányzat felé. De - hozzáteszem - ezeket az embereket nem nagyon lehet becsapni, tehát olyan gesztusokkal, amiket önök csinálnak, hogy egy évvel eltolják az ő fizetésemelésüket, illetve fizetésrendezésüket gyakorlatilag, mert most nagyon leegyszerűsítve erről szól az az előző pont, amelyről beszéltem, ezek az emberek pontosan tudják, hogy mit várhatnak el önöktől. Ezekkel a kis manipulációkkal tehát, amiket például ez a törvénymódosító javaslat is tartalmaz, szerintem már nem lehet őket nagyon befolyásolni.
Végül a településkép-védelmi törvényről, azon belül is a plakáttörvényről szeretnék egy-két mondatot szólni. Én magam itt, ebben a parlamentben az egyik legharcosabb védelmezője voltam annak a törvénynek, a településképi törvénynek, ameddig bele nem tették a plakátokra vonatkozó előírásokat, mert akkor nyilvánvalóvá vált, hogy a településkép védelme, amit önök a törvényben megfogalmaztak, valójában csak álca, igazából nem erről szól a történet. Valójában igenis a plakátháború az oka, a politikai ellenfelek megsemmisítése az oka, hogy ezt az egész történetet kitalálták. Mert a településképnek valóban része a plakát is, az óriásplakát is, de azt higgye el nekem, tisztelt államtitkár úr, hogy maguk a helyi döntéshozók el tudták volna dönteni, hogy mely óriásplakátok zavarják úgymond az összképet, melyek azok, amelyek roncsolják az utcaképet, a tájképet, és így tovább, nem kellett volna azt még ilyen módon külön kihangsúlyozni. És most nemcsak hogy ezt erősítik tovább, de még a bírságokat, a helyszíni bírságokat, illetve a későbbiek során kiróható bírságok összegét is nagyságrendekkel emelik fel. Magyarul tehát ezáltal a helyi döntéshozóknak is azt üzenik, hogy a kormányzat számára ez egy kiemelten fontos háború, amelyben minden eszközt biztosít az egyes településeknek, ők lesznek végeredményben a haszonélvezői, hiszen ők szedik be ezeket a bírságokat, csak jó alaposan tessenek mindenkit megbírságolni.
Ebben van az is, és ebből egyértelmű, hogy tisztán politikai célból alkották meg ezt az egész törvényjavaslatot, hogy egyrészt a maximális nagyság, amire a kormányrendeletben foglaltak alapján visszahivatkozik ez a törvénymódosítás is, éppen hogy csak kisebb, mint a jelenlegi szokásos méret, magyarul: éppen hogy minden óriásplakátra fog Magyarországon vonatkozni, továbbá minden olyan szerződéshosszabbítás, amely a jelenleg előttünk lévő törvényjavaslat hatályosulása előtt lett megkötve, gyakorlatilag rosszhiszemű szerződésmódosításnak fog minősülni, magyarul: totalitárius eljárással egy az egyben lefejezik a plakátpiacot.
Megmondom őszintén, én nem vagyok az óriásplakátoknak a híve, én azt gondolom, hogy valóban, különösen a külterületi (Az elnök csenget.) óriásplakátok nagyon durván roncsolják a tájképet - elnézést, mindjárt befejezem -, de ezzel együtt ez az eljárás, amit önök használnak, az elfogadhatatlan. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.)
