DR. JÓZSA ISTVÁN
DR. JÓZSA ISTVÁN
DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Bíztam benne, hogy lesz közben más hozzászóló is, de az az igazság, hogy a költségvetést megalapozni szándékozó törvények elég szerteágazóak ahhoz, hogy ne csak a civil szférát ért atrocitásokról beszéljek.
A legsúlyosabb változást az előterjesztés szerint a szerencsejáték-felügyeleti hatáskörnek a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól történő megvonása képezi. Nem lehet tudni, hogy egy ilyen, több tíz milliárd értékű bevételt hozó vagy nem hozó - mert törvénnyel már elengedtek egy-két tízmilliárdot Andy Vajnának az adóbefizetéséből -, tehát hogy egy ilyen alapvetően jelentős költségvetési bevételt, illetve mecenatúratevékenységet biztosító terület, mint a szerencsejáték, milyen körülmények között végzi majd a feladatait, mivel ezt a kormány fogja majd egyszer rendeletben eldönteni; ez eleve gyanúra ad okot. Tehát egy ilyen, ami a transzparenciát kimondottan érinti - mert ez gyakorlatilag termelési tevékenység nélkül csak a jogok, a szerencsejátékjogok alapján beeső bevétele a kormányzatnak -, jó lenne, ha az átláthatóságot következetesen meg lehetne találni az ellenőrzésben.
Mindenesetre az új szervezet dolgozói, akik majd ellenőrizni fogják a szerencsejáték-tevékenységet, igen jól járnak. Mivel a köztisztviselői intézményalap 2009 óta nem változott - utoljára a Bajnai-kormány emelt rajta egy icipicit -, az ő esetükben, mármint akik ebben a szerencsejáték-felügyeletben fognak dolgozni, ennek a felső értéke havi bruttó 2,5 millió forint is lehet. Én is ismerem a bibliai mondást, hogy nyomtató ökörnek ne kösd be a száját, tehát megértem én, hogy aki ennyi pénzzel dolgozik, azt jól meg akarja fizetni a kormányzat, de azért lenne még más terület is. Én magam tettem javaslatot, hogy például az Országos Atomenergia Hivatalnál a nukleáris felügyelettel foglalkozó szakemberek bérére miért nem jutott még eszébe a kormányzatnak, hogy hasonló kivételes szabályt alkalmazzon.
Bocsássanak meg, arra, hogy ellopják a szerencsejáték pénzét törvény van, mert törvényben engedik meg, hogy Andy Vajna ne fizesse be az adót, s akkor emellé még extra módon megfizetik azokat, akik ellenőrzik, hogy hogyan lopja el törvényesen a pénzeket. Emellé a nukleáris biztonság nem ér annyit, hogy kivételes szabályokat biztosítsunk az ott dolgozóknak? Nem akarok most számokat mondani, de az elmúlt egy évben öt magasan kvalifikált nukleáris felügyelő hagyta el az országot és ment Nyugatra, mert ott valahogy jobban biztosítják a keresetét, a megélhetését. Nagyon jó lenne, ha valamilyen arányérzéket tanúsítana a kormányzat a fontos és nélkülözhetetlen dolgok megoldása területén. Valakinek biztos nagyon fontos, hogy a szerencsejáték-felü-gyeletnél, ami még ki sincs alakítva, 2,5 millió forintot is kereshessen valaki, de az, hogy a nukleáris felügyelet hogyan működik, az meg nélkülözhetetlen, mert az alapvető nukleáris biztonságot érinti.
Tehát nemcsak azzal van bajom, ami le van írva ebben a törvényjavaslatban, hanem azzal is, ami nincs benne, és érthetetlen módon nincs benne. Nagy a valószínűsége annak, hogy az Andy Vajna érdek-körébe tartozók fogják rátenni a kezüket erre a fe-lügyeletre, az ott dolgozó vezető beosztásúaknak pedig a saját bizalmi embereiket rakják, s nehogy a későbbiekben azt mondja valaki, hogy személyre szabott jogalkotás van, jó előre megemelik a pénzüket.
A tartalmi észrevételek körében szeretném még kiemelni, hogy a megalapozó részben a 2018. évi központi költségvetést megalapozó törvényjavaslat olyan intézkedéseket tartalmaz, amelyek a jelenlegi helyzethez képest javítani kívánják az álláskeresők, a munkát keresők elhelyezkedési esélyeit. Ez egy nagyon helyes kiemelt cél, az MSZP is támogatja, hogy ezek az emberek kapjanak komolyabb támogatást. Azonban felmerül a kérdés, hogy abban az esetben, amikor jelentős munkaerőhiány mutatkozik Magyarországon, akkor miért a Nemzeti Foglalkoztatási Alap forrásaiból kell finanszírozni a „nem az állami foglalkoztatási szerv által nyújtott munkaerőpiaci szolgáltatások nyújtását”. Ezek szerint az állami foglalkoztatási szerv nem képes ellátni az egyik alapvető feladatát? Vagy ha plusz munkaerőpiaci szolgáltatásokat kell igénybe venni, akkor valójában nincs is munkaerőhiány? Ezek egymásnak ellentmondó tények, ellentmondó folyamatok.
A pályaválasztási és munkaerőpiaci szolgáltatásokkal kapcsolatos információnyújtásra az állami foglalkoztatási szerv már most is fel tudja használni a Nemzeti Foglalkoztatási Alap forrásait. Szintén kérdésként fogalmazódik meg, hogy kik lesznek azok a szervezetek és milyen tulajdonosi háttérrel rendelkeznek, akik pénzügyi támogatást kapnak majd ennek a munkaerőpiaci szolgáltatásnak a nyújtására, amit igazából a jelenlegi állami szervezeteknek is el kellene tudniuk látni. Ha a kormányzat jelenlegi szándékaiból indulunk ki, akkor a személyre szabott szolgáltatások nyújtását magas színvonalon is végző civil szervezetek vélhetően nem kaphatnak majd az alap forrásaiból támogatást a céljaik megvalósítására. Ez megint egy tévút. Csak remélni lehet, hogy a Nemzeti Foglalkoztatási Alap forrásai jó kezekbe kerülnek, nem veszítik el közpénz jellegüket, mint bizonyos alapítványi pénzek, és valójában a közfoglalkoztatottak, a pályakezdők, a hátrányos társadalmi csoportok munkaerőpiaci helyzetének a javítására fordítódnak majd a felhasználás során. Nagyon reméljük, hogy nem nyúlják le a Nemzeti Foglalkoztatási Alap forrásait a munkaerőpiaci szolgáltatást nyújtó nem állami szervezetek.
Itt szeretném megjegyezni, hogy például a többségi állami tulajdonú vállalatok munkáltatóinak három év tekintetében alig akarta megadni a kormány a 30 százalékos béremeléseket, valamint azt is, hogy azon köztisztviselők, akik például az önkormányzatoknál, így az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalánál, az Állami Számvevőszéknél vagy az Országgyűlés Hivatalánál kerülnek foglalkoztatásra, 2008 óta, azaz kilenc éve nem részesültek illetményalap-emelésben. Mi úgy gondoljuk, hogy ezzel foglalkozni kellene, és pont az ilyen, a költségvetést megalapozó törvényeknél kellene azokra gondolni, akikre láthatóan senki nem gondol.
Tehát a gazdasági-pénzügyi vetületét összefoglalva a költségvetést megalapozó törvényeknek, a szerencsejáték-felügyeletről már beszéltem. A másik érdekes, több mint érdekes vonatkozása az előterjesztésnek, hogy az Eximbank tevékenységi körének a törvényi korlátai tovább lazulnak, egyértelművé téve azt, hogy nem csupán belföldi, hanem külföldi kockázatitőke-alapba is befektethet, tagként társulhat az Eximbank.
(15.30)
Tehát az, hogy az Eximbank, amely alapvető rendeltetésénél fogva a hazai cégek exportaktivitásának növelését kellene szolgálja, főleg a kkv-k vonatkozásában, ő adott valahogy 12 milliárd forint kölcsönt Andy Vajnának, hogy a TV2-t megvásárolja és kormányközelivé tegye. Arról, hogy ez milyen minőségromlást eredményezett, most az előkészítő törvényeknél nem kívánok beszélni. Önmagát mutatja, hogy leromlott hihetetlen mértékben a TV2 színvonala, különösen a híradó színvonala. Egy kormányzati propaganda szócsövévé vált, amire egyre kevesebben kíváncsiak. De hogy az Eximbank tevékenységi körét törvényben úgy alakítsák, ami most egyes haveroknak éppen jó, azért több, mint felháborító.
A kis- és közepes vállalkozásokról szóló törvényben módosításra kerül azon vállalkozói kör, hogy kik és mik minősülnek kis- és középvállalkozásnak a jövőben. Hát, ez nem biztos, hogy a hazai kkv-kra adekvát változtatást hoz. Ugyanis a hazai kis- és középvállalkozásokra kevésbé ez a változási irány a jellemző.
Úgy látom, képviselőtársaimnak még komoly mondanivaló van a tarsolyában, úgyhogy a további hozzászólásomat a fennmaradó időkeretre tartalékolnám. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az MSZP soraiban.)
