DR. HARGITAI JÁNOS,
DR. HARGITAI JÁNOS,
DR. HARGITAI JÁNOS, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Bevallom, a két szocialista képviselő hölgy hozzászólását hallgatva, előtte az a gondolatom támadt, elmondom, és mindjárt mondom, hogy máris tárgytalan, amit kigondoltam, hogy talán ez az a törvény, amit nem is kellene önállóan tárgyalnunk, hanem ezt lehetne a költségvetési törvénnyel együtt tárgyalni. Ezt mindössze arra akartam alapozni, mert nem teszünk mást ilyenkor mi, képviselők, mint ismertetjük a törvényt. Hiszen ez egy eszközjellegű törvény, a költségvetést szolgáló törvény, egyszerűen a költségvetés végrehajtási feltételeit teremti meg. (Dr. Bárándy Gergely közbeszól.)
De! De hallva a két képviselő hölgy hozzászólását, ez a gondolatom máris tárgytalan, mert látom azt, hogy ellenzéki képviselőként itt elragadhatja az embert a fantáziája, és beszélhet mindenről, aminek nem sok köze van ehhez a törvényhez. (Dr. Bárándy Gergely és Bangóné Borbély Ildikó: Ott van benne a törvényben.) Ezért már megéri, tehát az én javaslatom csak egy gondolatkísérlet volt önmagamnak. (Dr. Bárándy Gergely: Rossz gondolat.) Nem veszem már magam sem komolyan, mert nem akarom az ellenzéki képviselők gondolati száguldozását megakadályozni.
Azonban az tény, hogy az államháztartási törvény, ha azt nem is írja elő, hogy hogyan tárgyaljuk ezt a törvényt, de hogy egy önálló törvényben terjessze be a kormány, az az államháztartási törvény elvárása. Ennek tesz eleget a kormány, amikor önálló törvényben idehozza ezt a technikai törvényt, mondom, ami nélkül a költségvetést végrehajtani sem lehetne.
Ma ilyen törvényeket tárgyalunk. A mai nap a holnapi napról szól, a holnapi napnak az előfutára, amikor a költségvetés kerül elénk. Hiszen tárgyaltuk már a költségvetés bevételi oldalát megalapozó adótörvényeket, most az összes többi törvényt, ami a költségvetés végrehajtását alapozza meg. És még előttünk lesz az idei évi költségvetési törvény módosítása, ami szintén kihatással van a holnap tárgyalandó költségvetési törvényre.
Huszonkilenc törvényhelyet nem fogok én sem ismertetni, de néhányat, amit fontosnak gondolok, én is kiemelem. Elsőként talán a ’93. évi III. törvényt, ami a szociális igazgatásról és a szociális ellátásról szól. Ennek a törvénynek a módosítása az, ami leginkább sokakat, remélem, sokakat érinthet, és ezért érdeklődésre tarthat számot, hiszen emelkedni fog az időskorúak járadéka, a járadékra jogosultak száma és ilyen szempontból a jövedelemhatár. Emelkedik a jövedelemküszöb a közgyógyellátásnál mintegy 5 százalékkal, tehát ezt az ellátási formát is többen érhetik el. Az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás összegének emelésére is javaslatot tesz ez a törvénymódosítás.
Egy gazdasági ügyekkel összefüggő törvényt említek meg, a ’95. évi XXXIII. törvényt, a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló törvényről van szó. Azok a vállalkozások, amelyek korai fázisú vállalkozásokat fognak támogatni, adóalap-kedvezményben részesülnek, és az ő nyilvántartásukat a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala látja majd el.
Fontosnak gondolom, és talán sokakat vagy többeket érinthet a ’97. évi XXXI. törvény, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény módosítása. Itt is olyan kedvezményeket, plusz ellátási feltételeket emelünk meg, ami emeli azok számát, akik ezeket az ellátásokat megkaphatják.
Ami itt a szocialista képviselők esetében vitára adott okot, és valami rendkívül nagy gorombaságra gondolnak akkor, amikor a szerencsejáték szervezéséről szóló ’91. évi XXXIII. törvényt módosítjuk, és az adópolitikáért felelős miniszter és a szerencsejáték felügyeletét ellátó hatósági feladatokat ellátó miniszter között hatásköri pontosításokat teszünk, itt valami kaszinóbizniszt emlegetnek önmagukban ettől a képviselők. A törvény viszont arról szól, hogy egy, az EGT-államok szerencsejáték-szabályozásáról szóló jogszabály az, ami kikényszeríti ezeket a módosításokat, hogy a szerencsejátékot, azt az új hatóságot, amit létrehozunk, ki felügyelje. Én helyeslem, hogy azt ne az adópolitikáért felelős miniszter felügyelje, mert az adópolitikáért felelős miniszter nézőpontjában csak költségvetési bevételek állnak, ő erre fókuszál, míg egy hatóságnak más feladatai is lehetnek. Tehát én nemhogy nem találom gondnak ezt a szétválasztást, hanem ilyen szempontból még inkább szerencsésnek gondolom.
(Szávay Istvánt a jegyzői székben
Ikotity István váltja fel.)
Ikotity István váltja fel.)
A kis- és középvállalkozásokról és fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény is módosításra kerül. Ezt egy EU bizottsági rendelet kényszeríti ki, bizonyos pontosításokat teszünk annak 1. melléklete okán, és a Vállalkozásfejlesztési Tanács munkájában tanácskozási joggal részt vevő szervezetek körét növeljük.
Ami fontos, és ez összefügg érdemben a jövő évi költségvetéssel, az a honvédelmi kérdések kezelése. Nagy kritika tárgya, hogy keveset költünk ezen a területen, GDP-arányos elvárásai vannak a NATO-nak, hogy mennyit kellene védelemre költenünk. Ennek nagyon sok európai ország, mi sem teszünk eleget. A kormány döntött arról, hogy ezeket a kiadásokat fokozatosan növelni fogjuk. Megjegyzem, Magyarország biztonsági helyzete, a migrációs helyzet önmagában is indokolja, hogy ezeket a költségeket növeljük. És ha már növelnünk kell ezeket a költségeket, akkor tegyük úgy, hogy teremtsünk meg vagy hozzunk létre részben egy olyan iparágat, aminek valamikor, valamilyen módon voltak hagyományai Magyarországon, és ez fejleszthető. Ez összefüggésben van ilyen szempontból az Irinyi-tervvel. Ez a módosítás, amiről itt beszélek, külkereskedelmi tevékenységgel összefüggő engedélyezési eljárásokat szabályoz, egyszerűsít és átláthatóbbá tesz.
Az egyesülési jogról, közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szól egy 2011. évi törvény.
(14.10)
Erről is beszéltek szocialista képviselőtársaim, egész más összefüggésben. Én egyelőre csak annyit látok ennek a törvénynek a módosításánál, és azt helyeslem, hogy a civil információs centrummal kapcsolatos rendelkezések, amik nem voltak törvényi szinten szabályozva, most törvényi szintre kerülnek, és ha úgy tetszik, ennek mintájára létrejön a „család, esélyteremtő és önkéntes házak” megteremtésének szabályozási szabályzata.
Szocialista képviselőtársaim szóba hozták, részben egyetértek velük, amikor a rehabilitációs ellátás területén bekövetkező változásokat üdvözölték, csak azt mondták, hogy ezzel mi belátjuk azt, hogy egy elhibázott szabályozási területen most korrekciókat teszünk. Beszéljünk itt is őszintén egymással! Az kétségtelen, hogy egy nagyon fájdalmas átalakítása volt az államizgatás rendszerének, és még inkább azok számára, akik ezeket az ellátásokat igénybe vették. De azért jól tudjuk, hogy Magyarországon kialakult egy olyan gyakorlat, hogy más, velünk összevethető országokhoz képest nagyságrendekkel volt nagyobb a rokkantellátásban részesülők vagy a rokkantnyugdíjjal rendelkezők száma. Ez egy tarthatatlan helyzet volt. Már az előző megszólalásomban, egy másik törvény kapcsán is beszéltem arról, hogy mindent megtettünk azért, hogy növeljük azoknak a körét, akik Magyarországon képesek adót fizetni. Tarthatatlan volt az a helyzet, hogy Csehországgal összemérve nálunk nagyságrendekkel kisebb volt a foglalkoztatottak száma az önök időszakát megnézve, és akik foglalkoztatva voltak, azok se fizettek adót. Ez függött össze az előző törvény vitája során a minimálbér adóztatásának vagy nem adóztatásának kérdéskörével, és gyakorlatilag ez is ide nyúlik vissza.
Át kellett gondolnunk ezt a rendszert. Ezek az emberek persze áldozatok, azt én elfogadom önöktől. Akkor, amikor privatizáltak annak idején, a rendszerváltás után nyakló nélkül, elhibázottan, akkor (Bangóné Borbély Ildikó és Heringes Anita önmagukra mutatva: Mi?) gazdaságpolitikai eszközök híján megoldást abban láttak, hogy embereket egyszerűen a rokkantellátások rendszerében is segítettek, és így sok százezer ember zúdult ilyen ellátásokra. (Bangóné Borbély Ildikó: Ez nem igaz!) Nyilvánvalóan itt szükséges volt korrekciót tenni.
Én helyeslem azt, amit ez a törvény hoz, és ilyen szempontból részben még igazat is adok önöknek, hogy puhítani kell ezeket a szabályokat akkor, amikor újra megteremtjük a kivételes rokkantsági ellátás megállapításának a rendszerét, mert vannak olyan személyek, akik méltányolható okból nem tudtak annyi jogosultsági időt szerezni maguknak, hogy ezért ellátást kapjanak, de ha ennek a felét megszerezték, ne maradjanak semmilyen ellátás nélkül. Ez helyeselhető, ezt önök is megemlítették.
És nyilvánvalóan, ha egy hatóság arról dönt, hogy az adott személynél továbbra is szükség van rehabilitációs szolgáltatások nyújtására, akkor az érintett személy a tartós munkaerőpiaci integrálásához újra jogosult lehessen rehabilitációs ellátásra. Ezekről a módosításokról szól ez a törvény. Ha úgy tetszik, finomítjuk azt a rendszert, amit létrehoztunk, az érintettek miatt. Baranyában egyébként sok ilyen ember van, elsősorban a bányavilág felszámolása okán is. Ha többen juthatnak ellátáshoz, az ilyen szempontból helyeselhető. Ezek azok a törvényi helyek, amiket szerettem volna kiemelni. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)
