BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ,
BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ,
BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársak! Már egypár éve találkozgatunk itt az államtitkár úrral, és elég heves viták szoktak kialakulni az ellenzék és a kormánypárt részéről, amikor adótörvényekről, megalapozóról beszélünk, vagy akár a költségvetésről. Én három területtel szeretnék foglalkozni: a szociális szakterülettel, a rendvédelemmel, honvédelemmel és a gazdasági-pénzügyi szakterülettel, és majd Heringes képviselőtársam a többi részéről fogja elmondani a véleményét.
A szociális területet érintően a főbb változások: négy támogatás esetében minimális mértékben emelik a jövedelemhatár mértékét, amivel az adott ellátásokra többen válhatnak jogosulttá; egy esetben emelkedik az adható ellátás mértéke; illetve bevezetik a kivételes rokkantsági ellátás intézményét, amivel olyanok is kaphatnak ellátást, akik eddig nem rendelkeztek kellő biztosítási idővel.
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi törvény módosítása: az időskorúak járadéka nevű ellátás azoknak a nyugdíjkorhatárt betöltött személyeknek jár, akiknek nincs jövedelmük, vagy az nem éri el a meghatározott jövedelemhatárt. A tervezet alapján ezt jövőre 5 százalékkal emelik. Így a jövőben alapesetben a nyugdíjminimum 80 százaléka helyett 85 százalék, egyedülálló 75 év alattiak esetén a nyugdíjminimum 95 százaléka helyett 100 százalék, egyedülálló 75 év felettiek esetén a nyugdíjminimum 130 százaléka helyett 135 százalék lesz a jövedelemhatár, valamint 2018-tól az éves nyugdíjemelés mértékével emelkedik az a küszöb, amelynek pontos összegét kormányrendeletben fogják meghatározni. Mindez összhangban van azzal a korábban elfogadott módosítással, miszerint 2018-tól a támogatás összege is a nyugdíjemelés mértéke szerint emelkedik majd.
Az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás összegének meghatározásánál megmarad a 2006-os, családi segélynél alkalmazott, úgynevezett fogyasztási egység alapján számolt jövedelemszámítás. Jelenleg az ellátás összege a fogyasztási egység alapján számolt családi jövedelemhatár és a család összjövedelmének különbözete, de maximum a nettó közmunkabér 90 százaléka. Ugyanakkor a családi jövedelemhatár képlete a család fogyasztási egységeihez tartozó arányszám és a nyugdíjminimum 92 százalékának szorzata. Ez utóbbi szorzó 95 százalékra emelkedik - konkrétan ez azt jelenti, hogy a szorzó 26 220 forint helyett 27 075 forint lesz. Az ellátás nagyjából 14 ezer embert érintett 2015-ben. A jogosultak 98 százaléka egészségkárosodás alapján jogosult az ellátásra. A normatív közgyógyellátás esetén használt jövedelemhatár is 5 százalékkal emelkedik. Mindez azt jelenti, hogy ha a családban az egy főre jutó havi jövedelem nem éri el az eddigi 28 500 forintot, ehelyett a 29 925 forintot, illetve egyedül élő esetén a 42 750 forint helyett 44 175 forintot, akkor kaphat valaki közgyógyellátást. Ez mindössze nagyjából azt tudja kompenzálni, amennyivel évente emelkedik egy kisnyugdíjas járadéka. A normatív közgyógyellátás nagyjából 60 ezer embert érintett 2015-ben, emellett van 230 ezer alanyi jogú ellátott, és akkor még körülbelül 10 ezer fő méltányossági alapon volt jogosult, amit azóta már megszüntettek.
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény módosítása. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény egyes eseteinél is 5 százalékkal emelkedik a jövedelemhatár. Valami oknál fogva az államtitkár úréknál itt most a költségvetés megalapozásánál ez az 5 százalék bekattant, majd biztos el fogja magyarázni az államtitkár úr, hogy miért. Alapesetben a nyugdíjminimum 130 százalékáról nő 135 százalékára, speciális esetekben - egyedülálló szülő neveli, fogyatékos a gyermek, vagy tanuló gyermek van a családban - ez az eddigi 140 százalék helyett 145 százalékra nő. Minderről az indoklásban volt képük azt odaírni, hogy ez egy további lépés a kormány által a korábbi években a családok anyagi biztonságának megerősítése érdekében tett intézkedésekhez.
A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról. Lehetővé teszik, hogy a rehabilitációs ellátás a feltételek fennállása esetén ismételten is megállapítható legyen - eddig erre csak akkor volt lehetőség, ha korábbi vizsgálatnál figyelembe nem vett, később keletkezett egészségkárosodás történt -, továbbá bevezetik a kivételes rokkantsági ellátás intézményét. Ezzel lehetővé válik annak a személynek is rokkantsági ellátást megállapítani, aki az egyébként elvárt biztosítási idő csupán felével rendelkezik, és rehabilitációja nem javasolt, keresőtevékenységet nem végez, és rendszeres pénzellátásban nem részesül. Előnyben kell részesíteni azt a kérelmezőt, aki az egyébként szükséges biztosítási idő 90 százalékával rendelkezik. A kérelem a biztosítási idő meglétének hiányában hozott döntés véglegessé válása után adható be, de csak hat hónapig. Az ellátás összege az egyébként megállapítható ellátás összegének 65 százaléka. A módosítás leszögezi, hogy a kivételes rokkantsági ellátásnál a felülvizsgálat során megállapított ellátási összeg állapotjavulás esetén sem lehet kevesebb a felülvizsgálatot megelőző hat hónapra járó ellátás összegénél.
(13.50)
A kivételes ellátás azonban csak egy adott keretösszegig igényelhető; ha ez kimerül, akkor a következő években kell próbálkozni. A keret mértékéről egyelőre nincs információnk, államtitkár úr.
Néhány észrevétel a módosításokkal kapcsolatban. Mivel a támogatások összegét egy kivétellel nem emelik, így felvetődhet azok módosító javaslatokkal történő emelése, bár ezek mind úgynevezett túlterjeszkedő javaslatok lennének szerintünk. Érdekes hangsúlyozni, hogy a kormány ezen lépésekkel csupán felszíni kezelést hajt végre. Amikor a nyugdíjminimumról beszélünk és 5 százalékos emelésekről: ma Magyarországon a nyugdíjminimum 28 500 forint, ha jól tudom, államtitkár úr, és egy 5 százalékos emelés tudjuk, hogy 28 500 forintnál mit jelent egy család részére. Néhány száz forintról beszélünk.
A kivételes rokkantsági ellátás bevezetésével végképp elismerik, államtitkár úr, a rokkantrendszer átalakításának a kudarcát, még akkor is, ha esetleg csak néhányuknak adják vissza ezt az ellátási módot. És mivel keret van megszabva ennél a módosításnál, verseny alakulhat ki. Államtitkár úr, mennyi lesz éves szinten ennek a rokkantsági ellátásnak a kerete, tudjuk már meg, és miért kell egy felső határt szabni? Én úgy gondolom, hogy ha valaki rokkanttá válik, akkor nem kell felső határokat szabni, hanem aki rokkant, annak az ellátását biztosítani kell.
A gazdasági és pénzügyi szakterületnél néhány észrevétel. A legsúlyosabb változás a szerencsejáték-felügyeleti hatáskör NAV-tól történő megvonását jelenti. Az adótörvényeknél már elmondtam államtitkár úrnak, hogy 2012 után tették kétszereplőssé, majd most háromszereplőssé a kaszinóbizniszt. Bánki Erikre hivatkozom folyamatosan, aki egy vitában elmondta, hogy letisztították a piacot - hát, ezt sikerült tökéletesítenie a kormánynak -, és 2012 előtt körülbelül 70 milliárd forint adóbevétele volt a kaszinóiparból, a szerencsejáték ezen részlegéből az államnak, most pedig azt látjuk, igaz, hogy államtitkár úr megmagyarázta, hogy miért nem kell az Andy Vajna tulajdonában lévő kaszinókat a NAV-hoz bekötni, most már még a felügyeleti jog is ki fog onnan kerülni. Szeretném megkérdezni államtitkár urat, hogy erre miért van szükség, miért kell ezt a törvényt így módosítani. S ugyebár folyamatosan a korrupcióról beszélünk, itt megint csak azt látjuk, hogy nem átláthatóbbá teszik a rendszert, hanem egy következő mutyit készítenek elő.
Köszönöm szépen, elnök úr, és majd a rendes hozzászólásban folytatnám a hozzászólásomat. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)
