BANAI PÉTER BENŐ
BANAI PÉTER BENŐ
BANAI PÉTER BENŐ nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Folytatva a fölvetéseket, ha képviselő asszony megengedi, igyekszem érdemben válaszolni a fölvetésekre.
A Foglalkoztatási Alapból valóban lehetővé válik az állásbörzék kiadásainak finanszírozása. Én ezt egy pozitív lépésnek tartom, és egyetértek azokkal a véleményekkel, amelyek szerint jelenleg a magyar gazdaságnak nem az a fő problémája, hogy a munkanélküliek száma olyan szinten van, mint öt-hat évvel ezelőtt, nem az a problémája, mint bizony, látjuk, számos európai országnak, ahol adott esetben 10 százalék fölötti, sőt 20 százalék fölötti munkanélküliség van, hanem alapvetően most az jelent kihívást, az jelent feladatot, hogy a szakképzett munkaerő rendelkezésre álljon.
Azt kell megnézzük, hogy hol vannak a magyar gazdaságban még munkaerőpiaci tartalékok. Azt gondolom, hogy az egyébként sikeres, a munkanélküliségből a versenyszféra foglalkoztatása irányába hidat teremtő közmunka például egy ilyen terület, ahonnan a versenyszféra igényeit még ki lehet elégíteni. Például ezen személyek foglalkoztatását is segítik azok az állásbörzék, amelyek kiadásait a javaslat alapján a Foglalkoztatási Alapból célszerű szerintünk finanszírozni. Mi ez, ha nem foglalkoztatáspolitikai intézkedés?
Gúr Nándor képviselő úr megállapításával vitatkoznom kell. Ő önmagában kritikaként említi azt, hogy a Foglalkoztatási Alap kiadásai csökkennek.
(15.50)
Nézzük meg, hogy mely kiadások csökkennek, és mire mennyi pénzt fordít az állam! A munkanélküliséggel kapcsolatos kiadások, amelyek meghatározó tételt jelentenek a Foglalkoztatási Alapban, bizony hál’ istennek csökkennek, mert a foglalkoztatás bővül. S nézzük meg, hogy aktív foglalkoztatáspolitikai eszközökre mennyi európai uniós forrást és hazai forrást fordít az állam!
Tehát amikor a munkaerőpiacot elemezzük, akkor én azt gondolom, hogy alapvetően a foglalkoztatási számokból, a munkanélküliségi számokból, a reálkeresetek alakulásából kell kiindulni, és ezek azok a mutatók, amelyek egy kormányzati gazdaságpolitika sikerét mutatják, nem az, hogy például a munkanélküliséggel kapcsolatos kiadások hogyan alakulnak. Itt egy kiadásnövekedés, azt gondolom, pont a negatív folyamatokat mutathatja.
(Ikotity Istvánt a jegyzői székben
Hegedűs Lorántné váltja fel.)
Hegedűs Lorántné váltja fel.)
Béremelések. Többen említették a béremelés kérdését, Heringes Anita képviselő asszony és Bangóné Borbély Ildikó képviselő asszony is. Fölhívták a figyelmet arra, hogy a kormánytisztviselők tekintetében a jövő évi költségvetési törvényjavaslat nem tartalmaz béremelést, és az is elhangzott ugyanakkor, hogy a tisztelt Ház előtt lévő költségvetést megalapozó törvényjavaslatban viszont 2019. január 1-je szerepel mint a kormánytisztviselők tekintetében a béremelés időpontjául javasolt dátum.
Egy nagyon fontos dolgot szeretnék kiemelni. A jövő évi költségvetést nemcsak azért hívjuk a munkából élők költségvetésének, mert véleményem szerint képviselő asszony állításával ellentétben pont az úgymond kisembereknek jelentős forrásokat juttat - s itt emlékeztetnék arra, hogy a minimálbér és szakmunkás-bérminimum idei jelentős emelése után a jövő évben is 12, illetőleg 8 százalékos emeléssel kalkulálunk, 12-vel a szakmunkás-minimálbér tekintetében, 8 százalékkal a minimálbér tekintetében, emlékeztetőül: az idei 25, illetőleg 15 százalékos emelésük után -, hanem azért is hívjuk ezt a jövő évi költségvetésitörvényjavaslatot a munkából élők költségvetésének, mert a közszférában, ahol jogszabályok határozzák meg a bért, immár a nagyjából 700 ezer foglalkoztatottból 550 ezer fő részesül béremelésben. Tehát amikor értékeljük azt, hogy a közszférában dolgozók területén hány főnél valósult már meg béremelés, akkor én azt javasolom, hogy ne csak azt a kisebb létszámot tekintsük, ahol kétségtelenül az elmúlt években még nem volt béremelés, hanem lássuk az ennél jóval nagyobb létszámot, ahol nagyon jelentős, adott esetben 30, 40 vagy 50 százalékos béremelések valósultak és valósulnak meg.
A kormány politikája e tekintetben egyértelmű, és Hegedűs Lorántné jegyző asszonynak is ez a válaszom: a gazdasági növekedés bővülésével összhangban, fokról fokra, lépcsőzetesen kerül sor a közszférában béremelésekre. Megismétlem: a nagyjából 700 ezer fő költségvetési szervnél foglalkoztatott tekintetében a jövő évi költségvetési javaslat számait is figyelembe véve mintegy 550 ezer fő tekintetében valósult vagy valósul meg igen jelentős béremelés. S ha az a gazdasági bővülés, amiről épp a minap egy rendkívül kedvező adatot láttunk, folytatódni fog 2018-ban és 2019-ben is, akkor bizony azok a még kisebbségben lévő területek is, ahol nem valósult meg béremelés, megtapasztalhatják a gazdasági növekedésből származó, bérnél jelentkező pozitív hatásokat.
Végezetül ennél a kérdésnél csak zárójelben kell azért megjegyezzem, hogy a bruttó bérek mellett azt is nézzük, hogy a nettó keresetek hogy alakultak, és a személyijövedelemadó-kulcs csökkentése vagy a családi kedvezmény kibővítése - amely a 2018-as költségvetésben is szerepel - adott bruttó jövedelem mellett, a bruttó jövedelem változatlansága mellett is a nettó keresetek és hozzáteszem, a reálkeresetek növekedését eredményezheti.
A szerencsejáték-felügyeletről sok vita volt. Először is azt szeretném rögzíteni, hogy ahány ország, annyi megoldás látszik ezen a területen, és azt is szeretném rögzíteni, hogy a magyarországi szerencsejáték-felügyeleti gyakorlat is mutatott példát önálló szerencsejáték-felügyeleti szervezet működésére és - ahogy az elmúlt években láttuk - a nemzeti adóhatóság keretein belüli felügyelet működésére is. Azt gondolom tehát, hogy nincsen egyetlen kiváló megoldás. A kormány a javasolt lépéssel, én azt gondolom, a szerencsejáték-felügyeletet épphogy nem gyengíti, hanem erősíti, hiszen egy önálló szervezet fogja a tevékenységet ellátni a jelenleg a NAV-ban lévő önálló főosztály, de mégiscsak főosztályi keretek helyett.
Ami pedig a kormányon belüli felelősséget illeti: nem szűnik meg a Nemzetgazdasági Minisztérium, illetőleg az alá tartozó Nemzeti Adóhivatal felelőssége. Ha a tisztelt képviselők elolvassák a törvényjavaslat indoklását, elég hosszan szerepel az anyagban, hogy mely területeknél marad meg az adóhatóság felügyelete, és mely területeknél lesz a Fejlesztési Minisztériumnak felelőssége.
El kell mondjam azt is, hogy szerencse-játék-kon-cesszió-bevételekről beszélünk, és azt is látnunk kell, hogy a koncessziós jellegű bevételek szakmai felügyelete a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium alá tartozik; például a bányakoncesszió, hogy csak egy területet említsek. Tehát amikor a feladatban változás történik, akkor nem egy teljesen új elképzelés alapján kerül sor erre a szervezeti változásra - ismétlem, nemzetközi és hazai példákat is meg lehet nézni -, és nemcsak egy terület kiragadott újradefiniálásáról van szó, hanem ismétlem, a koncessziós ügyekért a szakmai felelősség jelenleg a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnál van. Természetesen abban bízom, hogy ez a szervezeti változás a felügyeleti tevékenységet jobbá teszi, tehát semmi olyan változást nem tervez a kormányzat, amely az eddigiekhez képest lazább felülvizsgálatot, lazább felügyeletet hordozna magában.
Ami a szerencsejáték-felügyeletnél foglalkoztatottak bérét illeti: a Nemzeti Adó- és Vámhivatal dolgozóinál egy igen jelentős bérfejlesztés indult el külön törvény alapján, külön jogállásuk szerint. A szerencsejáték-felügyelet részlegének kiválásával a munkavállalók kormánytisztviselők lesznek, viszont nem cél az, a kormánynak nem célja az, hogy a kiváló szervezeti egységnél, az önállóan létrejövő szervezeti egységnél foglalkoztatottak bére csökkenjen, ezért a benyújtott indítvány lehetővé teszi azt, hogy - ahogyan a tisztelt képviselők is említették - eltérítés valósulhasson meg a kormánytisztviselői bérhez képest. Ha maguk elé veszik a jövő évi költségvetési törvény tervezetét, akkor abban nem fognak találni plusz költségvetési kiadást. Nem arról szól az önálló felügyelet létrehozása, hogy a foglalkoztatottak bérét megtöbbszörözné a kormányzat; ismétlem, az alapvető cél az, hogy a bérek színvonala azonos szinten tudjon megmaradni, mint amit most is tapasztalni fogunk. Egyébként a felügyelet megerősítése kétségtelenül magában foglalhatja adott esetben a létszám növelését is.
Letelepedési kötvények kérdése. A benyújtott javaslat technikai jellegű pontosítás. Az a jogszabályhely, amire hivatkozás történik, már egy korábbi módosítás miatt üressé vált. Tehát ha megnézik a tisztelt képviselők az indokolást, egyértelműen kiderül, hogy technikai elemről van szó, és megerősítem, most már nemcsak a piaci befektetők értékítélete alapján, hanem a nagy hitelminősítők értékítélete alapján is Magyarország egy biztos ország, az államadósság finanszírozása a 2010-es helyzethez képest sokkal stabilabb, ami a rendelkezésre álló eszközöket és a finanszírozás költségét is magában foglalja. Ezért a letelepedési kötvény finanszírozási technikájára nincsen szükség. Március 31-ig benyújtott letelepedési kötvények esetén volt még lehetőség erre a finanszírozásra, természetesen ezeket a kérvényeket fel kell dolgozni, tehát van még egy feldolgozási folyamat, de ismétlem, a kormány döntése egyértelmű: a jövőben nincs szükség ennek a finanszírozási technikának az alkalmazására.
Azt a jelzőt, engedje meg, jegyző asszony, hogy vitassam, amelyet mondott; ha jól emlékszem, migránskötvényt mondott. Azért a migráció és a letelepedési kötvények vásárlói között igen jelentős különbségtétel van. Letelepedési kötvényeket az vásárolhat, aki kontrollált, ellenőrzött módon jut hozzá a kötvényhez. Ezek a személyek jelentős pénzpiaci befektetés mellett reálgazdasági befektetéseket is hozhatnak. Tehát ilyen tekintetben a migránskérdésnek és az államadósság finanszírozási technikája kérdésének az összekapcsolását én vitatom.
(16.00)
Ami a civiltörvényt illeti, nagyon erős megfogalmazásokat alkalmaztak Bárándy Gergely és Józsa István képviselő urak. Én a benyújtott javaslatban semmi olyan részt nem látok, amely „utolsó aljas, autokratikus törekvés” - idéztem - vagy „fasisztoid lépés” jelleget mutatna. (Dr. Józsa István: Így van, ez így van!) Azt kérem tehát a tisztelt képviselőktől, nézzék meg, hogy a benyújtott törvényjavaslat milyen rendelkezéseket tartalmaz. (Dr. Józsa István: Borzasztó! - Bangóné Borbély Ildikó: Látjuk!) Ez a rendelkezés a helyi civil szervezetek számára tesz lehetővé nagyobb beleszólást a Nemzeti Együttműködési Alap felhasználásába, ez az alap az, amely dedikáltan a civil szervezetek finanszírozását tartalmazza.
Itt meg kell jegyezzem, hogy a jövő évi költségvetéssel igenis kapcsolatban van ez a törvényjavaslat, hiszen a Nemzeti Együttműködési Alapnak az előirányzata, amely egyébként külön törvény alapján kerül meghatározásra, és évről évre növekszik, a jövő évi költségvetésnek a része, és - ismétlem - azon túl, hogy ez az előirányzat a jövő évi költségvetésnek a része, a benyújtott 29 törvényjavaslat számos esetben közvetlen, számos esetben közvetett módon kapcsolódik a jövő évi költségvetésitörvényjavaslathoz, az említett okok miatt a civiltörvény módosítása is kapcsolódik a jövő évi költségvetési javaslathoz. Kérem, nézzék meg azokat a szabályokat, amelyek például a Nemzeti Együttműködési Alap forrásainak felhasználásáról szólnak: abban ilyen autoriter törekvéseket egyáltalán nem látni, sőt az említett helyi civil szervezetek döntéshozatalba történő bevonásával, én azt gondolom, szélesedik az a döntéshozatali bázis, amelynek az értelmében a jövő évi költségvetésben és az azt követő években szereplő Nemzeti Együttműködési Alap-források felhasználásra kerülnek. (Dr. Józsa István közbeszól.)
Az Eximbankot illetően Schmuck Erzsébet képviselő asszony azt jelezte, hogy a törvényjavaslat szerint kikerülne a költségvetési törvényből egy sor. Ez nincs így, azt gondolom, félreértés történhetett. A jövő évi költségvetésitörvényjavaslat, amely a tisztelt Országgyűlés előtt van, az Eximbank kamatkiegyenlítési összegét külön előirányzaton tartalmazza a Külgazdasági és Külügyminisztérium fejezetében, ha jól emlékszem, 25,6 milliárd forintos összegben. Tehát - ismétlem - nincsen olyan Eximbank-törvénymódosítás, amely szerint egy korábbi kiadás be lenne söpörve valamely nagy költségvetési előirányzatba.
A romakérdéseket illetően Teleki László képviselő úr fogalmazott meg javaslatokat. Itt megint idézni szeretném azokat az észrevételeket, amelyek szerint a megalapozó törvényjavaslatot és a 2018-as költségvetésitörvényjavaslatot egységként célszerű figyelni. Hogyha ezt így tesszük, és megnézzük a jövő évi költségvetésitörvényjavaslat EMMI-fejezetének társadalmi felzárkózással kapcsolatos kiadásait, akkor látni fogjuk, hogy számos, romákat célzó előirányzat szerepel a törvényjavaslatban, és összességében ezeknek a végösszege is növekszik. Engedjék meg, hogy akkor fel is soroljam! A roma szakkollégiumi hálózat külön előirányzaton szerepel, csakúgy, mint a roma kultúra támogatása, a társadalmi-, gazdasági-, területihátrány-kiegyenlítést elősegítő programok, szakkollégiumok finanszírozása, a felzárkózáspolitika koordinációja, a roma ösztöndíjprogramok, a Multifunkcionális Nemzetiségi - Roma Módszertani, Oktatási és Kulturális Központ és a Budapesti Roma Oktatási és Kulturális Központ is. Ezen túl a nemzetiségi önkormányzatok, így azok részeként a roma önkormányzatok 2014 után jelentős forrásbővülést láthattak, emlékeim szerint megháromszorozódtak a források - (Jelzésre:) örömmel látom, hogy a nemzetiségi szószólók ezt bólintással megerősítik. Tehát az említett, általam felsorolt előirányzatokon túl a nemzetiségi önkormányzatok finanszírozása is bővült, és ha nem is olyan ütemben, mint ahogy a korábbi években, annak idején, de a 2018-as költségvetésitörvényjavaslatban is látunk a nemzetiségi támogatásoknál forrásbővülést.
Ha itt tartunk, akkor engedjék meg, hogy Ritter Imre képviselő úrnak, szószóló úrnak - elnézést! - megköszönjem azokat az észrevételeit, amelyek szerint célszerűbb a korábbi költségvetési tervezés és ennek kapcsán a megalapozó törvényjavaslatok tárgyalása, hiszen ez a kiszámíthatóságot erősíti. Az illetményszámfejtés rendszere, a Kincstár, illetőleg a NAV feladatkörének kérdésében pedig egy külön egyeztetést hadd ajánljak fel, hiszen a szószóló úr számos kérdést fogalmazott meg. A tisztelt Országgyűlés számára azt szeretném rögzíteni, hogy a kormány javaslatainak szándéka, akár az illetményszámfejtést, akár az adóbevallások struktúráját illetően az, hogy mind a szervezeteknek, mind a magánszemélyeknek az életét könnyítse, adminisztrációját csökkentse, tehát nincsen olyan javaslat, amely nehezítené a nemzetiségi önkormányzatok életét. Hogyha pedig a javaslatok gyakorlati végrehajtását illetően kérdés merült fel, akkor - ismétlem - bízom benne, hogy ezeket külön egyeztetés keretében tudjuk tisztázni.
A kkv-törvény módosítása merült még fel. Józsa képviselő úrnak megismétlem, hogy jogharmonizációs jellegű módosításról van szó.
Ezzel, azt gondolom, az észrevételeken végig is futottam, és abban a reményben tudom befejezni a mondataimat, hogy a 29 törvényjavaslat túlnyomó többségét azért nem érte kritika; ebből azt vonom le, hogy az indítványok többségével a tisztelt Országgyűlés egyetért. S abban a reményben javaslom az indítvány elfogadását, hogy az a 2018-as költségvetés céljait segítheti, így amennyiben az Országgyűlés a megalapozó törvényjavaslatot és a jövő évi költségvetési törvényt elfogadja, akkor érdemi gazdasági növekedés mellett a munkából élők és a munka hiányában öregségi nyugdíjban, különböző szociális ellátásokban részesülők is úgy jutnak többletforrásokhoz, hogy mellette megőrizzük az államháztartás stabilitását és az államadósság csökkentését. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
