TÁLLAI ANDRÁS
TÁLLAI ANDRÁS
TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Természetesen szeretnék reagálni néhány elhangzott kérdésre. Az első, amit itt Bangóné képviselő asszony mondott, akkor kezdjük azzal, ezzel a bizonyos NAV 637 milliárd forintos köve-te-lés-elengedésével.
Ez valóban így van, azonban a következőre hívom fel a figyelmét. A NAV szemléletváltozása a követelések kezelését is érinti. A NAV eddigi filozófiája az előző vezetésig bezárólag a következő volt. A NAV akkor dolgozik jól, ha sok ellenőrzési megállapítást tesz, nagyon sok adóhiányt tár fel, azt megállapítja, arra nagyon sok bírságot és szankciót szab ki, majd azt lekönyveli, és az aztán később soha nem folyik be. Ezt azzal tudom alátámasztani, hogy a magyarországi adóhatóságnak az ellenőrzési megállapításokból befolyt bevétele 5 százalékos volt mindösszesen, Európában a legalacsonyabb. Tehát egyrészt egy filozófiai váltást kellett végrehajtani, ez most még folyamatban van az adóhatóságnál, ami nem arról szól, hogy minél több ellenőrzési megállapítást tegyünk, minél több ellenőrzést végezzünk, megállapítást tegyünk, aztán aki ezt végigcsinálta, annak nem az volt a dolga, hogy az be is folyjon az állami költségvetésbe, ő elvégezte a munkáját, őt egyébként nagyon jól megdicsérték érte. Csak ezzel sem az állam, sem az adóhatóság nem ment semmire.
Aztán az is tény, hogy az előző adóhatóság előző vezetői nem mertek, nem tudtak vagy nem akartak szembenézni azzal a kérdéssel, hogy a behajthatatlan követelésekkel egyszer valamit kezdeni kell. Évről évre elmulasztották ezt rendezni, leírni. Én ennek az okát pontosan nem tudom, de ezzel a jelenlegi adóhatósági vezetésnek kellett szembenézni. Ezek a követelések teljesen behajthatatlanok, hosszú évekkel ezelőttiek. Öt, tíz évvel ezelőtt lekönyvelt követelések, már cég sincs, régen felszámolták, mégis az adóhatóság nyilvántartásában van, nem is volt kitől ezeket a követeléseket behajtani. Tehát egy új élet, egy új szemlélet kezdődik, és ennek része ez, hogy a 2016. évben szembe kellett néznünk ezzel a leírással.
Egyébként pedig a kritikája akkor lenne jogos, hogyha azt mondaná, hogy a jelenlegi adóhatóságnál az adóbevételek nem a tervezettek szerint alakulnak, nem növekednek, ennek pedig éppen az ellenkezője az igaz. Évről évre növekszik az adóhatóság által beszedett adóbevétel, és azt gondolom, hogy ez az alapvető mérce, hogy mennyi az adóbevétel, nem pedig az, hogy mennyi kötelezettséget írok elő, aminek aztán majd 5 százalékát fogom tudni behajtani.
Ami a kaszinóknak az adózását illeti: a kaszinók adózása nem kerül át sehová, ugyanúgy az adóhatóság fogja adóbeszedési szempontból felügyelni és az adót beszedni, a játékadót és nyilvánvalóan az egyéb fizetendő adókat. A szerencsejáték-felügyeletnek a szervezése, tehát a hatósági vizsgálata és ellenőrzése kerül ki az adóhatóságtól. Ez egyébként nem is volt mindig az adóhatóságnál, volt a nemzetgazdasági tárcánál, de korábban, úgy tudom, más minisztériumnál is. Ez most megváltozik, egy önálló szervezet fogja ezt végezni. Még egyszer mondom: a szerencsejáték-szervezés hatósági felülvizsgálatát kizárólag, és nem pedig az adózási felügyeletét és számonkérését.
Az pedig, hogy ez most mikor kerül online-osításra, ez szintén ezzel a kérdéssel nem függ össze. Egyébként pedig a szerencsejáték-szolgáltatás áfamentes szolgáltatás, és alapvetően az online pénztárgépek szervezése az áfakörre vonatkozott. Én azt gondolom, hogy ezt a kérdést is el lehet dönteni, hogy a jövőben a kaszinók online-osításra kerüljenek, magyarul: bekötésre kerüljenek az adóhatósághoz. Ez a kérdés ugyanúgy napirenden van, és erről a kérdésről ezután születik döntés.
Ami pedig a felszólalásokat illeti, nyilván minden felszólalásra nem fogok tudni reagálni, azonban szeretnék néhány fontos kérdést elmondani, ami talán azt igazolja, hogy igenis, a kormány jó úton halad, amikor ezt az adópolitikáját folytatja.
Először is a központi elosztásnak a mértéke, tehát a GDP-hez mért központi elosztás mértéke tekintetében, azt gondolom, nincs szégyenkeznivalója a kormányzatnak, hiszen csökkenést ért el és fog tudni elérni ebben a kérdésben is, tehát összességében az adóbeszedésnek a mértéke a GDP-hez mérten csökkenő mértéket mutat.
Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az adóék kérdése. Itt az egyik képviselő ezt feszegette is. Ez a mostani döntés, a járulékok, illetve a szociális hozzájárulási adó mértékének a csökkentése, a személyi jövedelemadó kulcsának 16 százalékról 15 százalékra való mérséklése hozzájárult ahhoz, hogy csökkenjen az adóék, de az is igaz, hogy van mit ledolgozni, hiszen a szocialista kormányok olyan magas adóterheket hagytak 2010-ben a Fidesz-kormányra, hogy azt nagyon nehéz, különösen a gazdaság akkori állapotát figyelembe véve elkezdeni ledolgozni. De végre az adóék csökken Magyarországon, és azt gondolom, kitűzhetjük, hogy néhány éven belül a V4-országok átlagát el fogjuk tudni érni.
(13.20)
Ugyanez igaz az adórésre is. Míg az adóék esetében állami bevételről mondunk le, az adórés csökkenése esetén, ami alapvetően az áfa, a be nem szedett áfa mértékéről szól, ez pedig növeli az államháztartás bevételét. Itt nagyon komoly eredményt tudunk felmutatni, tehát a gazdaság fehérítése terén igenis komoly eredményei vannak a kormányzatnak. A 2013-2014. évre vonatkozóan az OECD kimutatása alapján 4 százalékkal csökkent, 17,95 százalékra az adórés mértéke. És itt cáfolom meg Gőgös Zoltánt is, hiszen ez a 2015-16. évben tovább fog csökkenni, remélhetőleg 15 százalék alá, a 10 százalékot fogja közelíteni, és ebben már az EKÁER rendszer eredményei is benne vannak, még akkor is, ha azt el kell ismerni, hogy természetesen az sem működik még teljesen tökéletesen, azért az elvárt eredményeket a gazdaság fehérítése terén be fogja tudni mutatni.
Gőgös képviselő úrnak azt tudom mondani, persze, ha benyújtok az áfakulcs csökkentésére módosító javaslatokat, az nagyon nagy dolog és nagyon fontos dolog, csak nem mindegy, hogy ezt ellenzékben teszem vagy kormánypártiként teszem, mert ellenzékben lehet tízesével benyújtani ezeket a javaslatokat, csak ön is, amikor kormánypárti volt, akkor egyetlenegy ilyet se nyújtott be. (Gőgös Zoltán: Ez nem igaz!) Nem az a baj, hogy ön nem nyújtott be, hanem az egész kormány nem foglalkozott akkor az áfacsökkentés mértékével (Gőgös Zoltán: A tej meg a kenyér, csak mondom.), leginkább az emeléssel, legalábbis azt a nyolc évet illetően.
Azt gondolom, hogy az adórendszer igazságosságát mutatja, hogy a munkavállalók száma jelentősen nőtt Magyarországon, 2010-től ’16-ig mintegy 600 ezerrel több embernek van jelenleg munkahelye; nyilván, ha itt sújtaná az élőmunkateher a munkavállalókat, akkor ez a szám nem alakulhatott volna ki. Fontos dolog az is, hogy az adóbevételek, ahogy már elmondtam, évről évre növekednek, és ebben például ma már az egykulcsos, 15 százalékos személyijövedelemadó-kulccsal annyi személyi-jövedelemadóbevételt lehet behozni, mint amikor még progresszív volt a mértéke. Az áfa tekintetében pedig a gazdaság fehérítésének következtében mintegy másfélszer annyi áfabevétel folyik be, mint 2011-ben.
Fontos azt is kijelenteni, hogy a jövedelmek, a reáljövedelmek három-négy éve fokozatosan növekednek, és ehhez az adórendszernek az egyszerűsítése, az adókulcsok csökkentése, a családi adókedvezmény jelentős növelése is hozzájárul. Ezt egyébként igazolja a kiskereskedelmi forgalom és a fogyasztás jelentős növekedése is. Azt gondolom, azt gondoljuk kormányzati szinten, hogy a jelenlegi adórendszer, bár van mit javítani benne, hiszen abban egyetértünk, hogy még mindig sok az adónemek száma, abban egyetértünk, hogy változtatni kell még mindig az adóellenőrzéseken, hiszen az adóellenőrzésnek az kell a célja legyen, hogy kiszűrje a csalárd vállalkozókat és a piacról eltávolítsa, és azoknak a tisztességes magyar vállalkozóknak adjon terepet és szerepet, akik megfizetik rendesen, rendben az adókat.
Úgy gondolom, hogy a jelenlegi adórendszer inkább erősíti a versenyképességet, növeli a vállalkozások esélyeit, gyarapítja a munkahelyeket, és ezzel erősíti a gazdaságot, erősíti Magyarországot. Ez az előttünk lévő törvényjavaslat is, ha nem is akkora mértékben, de ezeket a célokat szolgálja, ezért kérem, hogy a parlament támogassa a törvényjavaslatot továbbra is. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
