ORBÁN VIKTOR
ORBÁN VIKTOR
ORBÁN VIKTOR miniszterelnök: Ami a korrupciót és a hatalommal való visszaélést illeti, a következőt szeretném mondani. Én azt hallottam hosszú parlamenti üléseken keresztül az önök képviselőitől, hogy ha egy képviselő több helyről vesz fel fizetést, akkor az politikusbűnözés. (Novák Előd: Nem ezt mondtuk!) Most, hogy önök elkezdtek kormányozni (Moraj a Jobbik soraiból.), most, hogy önök elkezdtek kormányozni például Ózdon, ahol a polgármester négy-öt helyről vesz fel fizetést (Dúró Dóra: Nem igaz! Ez nem igaz!), érdemes volna ezt újragondolni. Én csak annyit szeretnék mondani önöknek, hogy most, hogy már önök is kormányoznak, érdemes megnézni, hogyan teszik. A hatalommal való visszaélés ügyében ott komoly tapasztalatokat lehet gyűjteni.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Ezek után engedjék meg, hogy a terrorfenyegetettség kérdéséről is mondjak néhány szót! Azt tudom mondani önöknek, hogy a terroristák nem szoktak négyötöddel döntéseket hozni, és úgy látom, hogy ezt néhány európai ország meglehetősen komolyan veszi. Itt egy lista a tekintetben, hogy mely ország tette lehetővé, hogy a haderőt felhasználják terrorellenes rendészeti feladatokra. Én csak két országot említek meg külön, ahol nemcsak felhasználják a hadsereget ilyen esetekben, hanem a legutóbbi hetekben alkotmányt is módosítottak ennek érdekében, az érintett Franciaországban, de itt a szomszédunkban, Szlovákiában is. Én azt gondolom, hogy értelmesen lehet beszélni erről a kérdésről, és kérem, fogadják el a kormánynak azt az igényét, hogy terrorveszélyeztetettség esetén a hadsereget igenis rendészeti feladatokra az ország védelme érdekében be lehessen vetni. (Dúró Dóra: Nem erről van szó!)
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Mélyen tisztelt Elnök Úr! Végezetül az MSZP frakcióvezetőjének is szeretnék csak annyit válaszolni, hogy az oktatási rendszerről meg az egészségügyről MSZP-sként beszélni nem egyszerű feladat. Ezt én megértem, hiszen 2010-ben az egészségügyet és az oktatásügyet fenntartó önkormányzati rendszer csődbe ment. Most nem látom értelmét annak a vitának, hogy csődben voltak-e az iskolák meg a kórházak, mert abban voltak, ugyanis ha a fenntartó csődbe megy, akkor a fenntartott is csődben van. Ezen kár vitatkozni. Ha az iskolát, az oktatást meg a kórházakat fenntartó önkormányzat olyan csődben van, hogy 1200 milliárddal kell őket szanálni, akkor nyilvánvalóan az iskolák és a kórházak is pénzügyi csődben vannak. Azt hiszem, ez egy olyan vita, ami nem visz bennünket közelebb az oktatás előtt álló jövőbeli kihívások megválaszolásához.
Én egyetértek az MSZP frakcióvezetőjével abban, hogy jobb lenne, ha az oktatásban és az egészségügyben dolgozók többet keresnének. Ebben ma nincs vita a politikai közéletben. Nem az a kérdés, hogy ami van, az sok-e vagy elég-e, de azt a tényt szeretném, ha aláhúznánk, hogy értékelni tudjuk, hogy honnan hova jutottunk el, és meg tudnánk tervezni, hogy innen hogy jussunk előre, hogy ezeket a tényeket, amelyek mégiscsak a bérekhez kapcsolódnak, azt azért nem vitatnánk. Itt vannak nálam azok az adatok, amelyek teljesen világosan mutatják, hogy mondjuk, egy általános iskolai tanító 2010-ben átlagosan - elfogadom, hogy az átlag mindig valami művi dolog, de mégis átlagosan talán valamit mond - egy évben keresett 2 456 040 forintot. Ez 2016-ban a mostani emelések után úgy fog kinézni, hogy keres 3 627 403 forintot. (Gőgös Zoltán: Ennyit senki nem kap!) Ez azt jelenti, hogy egy átlagos általános iskolai tanító ebben az évben 2010-hez képest 1 052 086 forinttal fog többet keresni. Én egyetértek, hogy ez nem sok, jó lenne, ha kétszer ennyit keresne. De azt az erőfeszítést, amit a magyar társadalom tett, hogy a pedagógusok bérének az anyagi alapjait előteremtette, ne vonják kétségbe.
Én azt hiszem, hogy önök folyamatosan azt a tévedést követik el, hogy azt hiszik, hogy a kormányt támadják, de valójában az emberek teljesítményét vonják kétségbe. Hogy Magyarországon ma egy középiskolai tanár egyéves jövedelmét tekintve 1 052 086 forinttal többet kereshet, mint korábban (Közbeszólások az MSZP soraiból: Mese!), az csak azért volt lehetséges, mert ebben az országban 10 millió ember, illetve egész pontosan 4 millió 200 ezer ember mindennap becsületesen elvégezte a munkáját. Az ő munkájukat vonják kétségbe, nem a kormány eredménye ez! Vagy hasonlóképpen az általános iskolai tanárhoz képest egy középiskolai tanár 2010-ben keresett 2 865 888 forintot, ma ugyanez a középiskolai tanár egy évben plusz 768 849 forintot, vagyis 3 758 319 forintot keres. Ez 27 százalékos emelés! Az általános iskolásoknál ez 40, a középiskolásoknál 27! Lehet azt mondani, hogy ez kevés, én nem fogom ezt vitatni, mert Ausztriában többet keresnek, de megtettünk egy utat, és ennek a megkérdőjelezése szerintem nem korrekt a magyar társadalommal szemben. (Kunhalmi Ágnes: Apukák tüntettek, nem pedagógusok!)
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Ami pedig a követeléseket illeti, miután önök jól tudják, hogy a mostani kormány a nyílt kormányzás híve, ezért én támogatom a kerekasztal-tárgyalásokat, kívánom, hogy a tárgyalások eredményesek legyenek és megállapodással záruljanak. Azonban azt meg kell mondanom - mert nem szeretnék zsákbamacskát árulni -, hogy ha megnézem a 25 pontos követelést, amit kiszámoltattam az Államkincstárral, abban 18 százalékos béremelési igény van. Én ezt nem sokallom, és nem is vitatom el, hogy a pedagógusok a 40 és a 27 százalékos béremelés után most megint akarnak 18 százalékos béremelést. Megértem ezt, csak azt szeretném mondani, hogy egész egyszerűen ebben a pillanatban ez most nem lehetséges. Ezért azt kérjük, hogy várják meg, hogy végigfuttassuk a rendőrök béremelését, az egészségügyi béremeléseket, a közigazgatásban dolgozókét, és egyelőre ne helyezzék a kormányt bérnyomás alá, mert nem tudunk ennek ebben a pillanatban - akármilyen erővel is nyomnak bennünket - eleget tenni.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Ami pedig az MSZP felszólalását illeti a pedagógusok mellett, ott én csak azt szeretném mondani, anélkül, hogy felesleges pártvitákat nyitnék, az azért mégiscsak tanulságos dolog, hogy amikor a kormány ellen a demokrácia természetéből logikusan fakadóan bármilyen elégedetlenségi mozgalom kialakul, akkor azzal kezdik, hogy önökből nem kérnek. Ez mégiscsak jelent valamit. Először önöktől határolódnak el. Nem akarnak a mai ellenzéki pártokkal, leginkább az MSZP-vel egy platformra kerülni. (Kunhalmi Ágnes: Csak ön miatt!) Ebből indul ki minden ellenzéki mozgalom. Lehet, hogy ez a mi munkánkat dicséri, én nem így gondolom, azt gondolom, hogy sokkal inkább ítéletalkotás arról a munkáról, amit önök nyolc év alatt a kormányban végeztek. (Gúr Nándor: Ne a vágyálmaidról beszélj!)
Végezetül (Moraj az MSZP soraiból.), végezetül, csak hogy egyenesen válaszoljak a képviselőtársamnak, kétségkívül a kormányzat és én magam személy szerint is szenvedek néhány hibában, de azt még sohasem hányták a szememre, hogy a felelősséget ne vállaltam volna bármilyen döntésért.
(14.30)
Tehát köszönöm a nógatást, egy dolgot biztosan tudok önnek állítani, tisztelt képviselőtársam: akárhogyan is, a döntéseinkért a kormány is és személy szerint a miniszterelnök is, most is és a jövőben is vállalni fogja a felelősséget. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
