CSERESNYÉS PÉTER
CSERESNYÉS PÉTER
CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Képviselő Úr! Abban egyetérthetünk, hogy a változó világ változó elvárásaihoz kell igazítani a szakképzést, és pontosan ezt tesszük. Sajnálom, hogy nem tanulmányozták megfelelő módon, hogy hogyan alakul át a szakképzés, hisz minden egyes pontja, minden egyes változás abba az irányba mutat, hogy a munkaerőpiac által kívánt jól képzett, a szakmáját jól gyakorló és mélyen ismerő szakemberek kerüljenek ki a munkaerő világába, a munkaerőpiacra.
(15.50)
Ennek érdekében a magyar kormány 2010 óta folyamatosan kiemelt figyelmet fordít a szakképzés területére, és az elmúlt években jelentős, láthatóan eredményes tevékenységet végzett a szakképzési rendszer átalakításában.
Az elmúlt évben a kormány által elfogadott, „Szakképzés a gazdaság szolgálatában” című koncepcióban megfogalmazottak alapján megtörtént törvénymódosítások irányai mentén már az elmúlt időszakban is jelentős lépések történtek. Ennek keretében, mint azt az interpellációjában a képviselő úr jelezte, és jól, a 2016-2017-es tanévtől, pontosan 2016 szeptemberétől, az új képzési struktúra részeként felmenő rendszerben elindulnak a szakgimnáziumi képzések. A szeptembertől bekövetkező változás nem egyszerűen névváltozást jelent, hanem a képzési szerkezet átalakítását is, amely a XXI. századhoz szükséges készségek, kompetenciák fejlesztését és a nagyon-nagyon fontos informatikai és nyelvtanulási igények kielégítését szolgálják.
A szakgimnáziumi képzésben tervezett új közismereti képzési struktúra a korábbiaknál több lehetőséget biztosít a nyelvi, a pénzügyi-vállalkozói és informatikai ismeretek, valamint a szakmai többlettudás megszerzésére, hiszen az átalakulás eredményeként a szakgimnáziumban tanulmányaikat megkezdők az érettségi keretében már szakképesítést is szereznek majd. A jelzett változás azonban nem érinti a kötelező érettségi vizsgatantárgyak órakereteit, szeretném hangsúlyozni, amelyek így változatlanok maradnak, továbbá az új kerettantervi tervezet azt is biztosítja, hogy a gimnáziumi képzésben tanulóknak egy, a választott szakirányhoz kapcsolódó természettudományos tantárgy esetén akár emelt szinten is az érettségire történő felkészülése biztosított lesz. Ez a képzési szerkezet a szakgimnázium alapcéljaihoz igazodóan az érettségire épülő technikus szakképesítés megszerzéséhez és a szakirányú felsőoktatási továbblépéshez is segítséget nyújt, tehát nem igaz az, hogy zárt ez a rendszer, tovább lehet tanulni a felsőoktatásban is. Ez a rendszer segíti ezt, de nem teszi lehetetlenné más irányú továbbtanulási pályák elérését sem.
A szakgimnáziumi tanuló az érettségit követően, a gimnáziumban végzett társához hasonlóan, bármelyik ágazatban továbbtanulhat a szakképzésben, és két év alatt bármelyik iskolai rendszerben oktatott szakképesítést szerezhet. Tehát ha nem a szakgimnáziumi tananyag alapján szerzett szakképesítésének megfelelő szakmát akar szerezni, akkor két évet kell tanulni. Ha egyébként a szakgimnáziumban szerzett szaktudását akarja kamatoztatni, akkor egy év képzéssel már megszerezheti a szakmáját, és technikusi végzettséget is szerezhet.
A felsőoktatás irányába továbblépni nem kívánó szakgimnáziumi tanuló tehát ötéves képzést követően két szakképesítéssel, technikusi végzettséggel és az érettségi keretében megszerzett szakképesítéssel, a gyakorlatorientált tudást biztosító duális képzés nyújtotta előnyökkel, valamint a megemelt nyelvi óráink biztosította stabilabb nyelvtudással széles körű, megalapozott, a XXI. században szükséges tudással léphet ki a piacra. Azt hiszem, az az aggodalom, az az aggódás, amit ön megfogalmazott az interpellációban, nem állja meg a helyét, ezért kérem, hogy a válaszomat fogadja el. Köszönöm megtisztelő figyelmét. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)
