DR. GYÜRE CSABA,
DR. GYÜRE CSABA,
DR. GYÜRE CSABA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Móring képviselőtársam azzal fejezte be vezérszónoki felszólalását, hogy reméli, minden frakció megszavazza, mert ez egy olyan törvényjavaslat. Láthatjuk, hogy valóban egy szakmai törvényjavaslat került az Országgyűlés asztalára, ami a légiközlekedési jogszabályt módosítaná.
Miért is van erre szükség? Több dolog miatt is szükség van erre. Egyrészt azért, mert egységesülőben van az európai légtér rendszere, és az európai uniós szabályozásoknak meg kell felelnünk. Nyilván mindenkinek az az érdeke, hogy a légügyi szabályozás mind Magyarországon, mind Európában olyan legyen, hogy megfeleljen azoknak a mai, XXI. századi követelményeknek, amelyek elsősorban a repülés biztonságát tartják a legfontosabbnak. A következő pedig, talán az egyik legfontosabb a repülési idő kérdése. Nagyon fontos, hogy a repülés Európában is minél rövidebb úton, minél rövidebb idő alatt történjen meg.
Nyilván egy repülőgép nagyon nagy távolságokat tesz meg, és abban az esetben, ha olyan területre ér, mint Európa, ahol sok ország tagolja a légteret, és sok országon keresztül kell menni, minden ország rendelkezik a saját légterével, ő határozza meg azokat az útvonalakat, ahol a repülőgépek repülhetnek, a nemzetközi légifolyosókat. Nyilván előfordulhat, hogy nem a legrövidebb úton, nem a legmegfelelőbb úton közlekedik az a repülő, ezért is szükséges az egységes európai uniós szabályozások átvétele, hogy minél jobban kiküszöböljük annak lehetőségét, hogy a repülőgépek nem a legrövidebb úton, és így talán az is előfordulhat, hogy nem a legbiztonságosabban közlekednek. Ezért is nagyon fontos az, hogy ez a szabályozás európai szinten egységesüljön.
És ha már arról beszéltem, hogy a repülés biztonsága is mennyire fontos, hányszor találkoztunk már azzal, amikor a híradóban arról hallunk, arról van szó, hogy egy repülőgép biztonságát, egy repülőtér biztonsági területét veszélyezteti vagy egy madárraj, vagy egy oda berepülő tárgy. Nyilván, amikor átalakul a modern technika, és ma, a XXI. században bizony a repülés is rendkívül sokat fejlődött, eleinte szinte csak az űrtechnikával foglalkozó országok drónjairól és pilóta nélküli repülőgépeiről hallottunk. A híradóban csodálhattuk meg még egy-két évtizede, hogy milyen pontossággal és hogyan repülnek ezek a pilóta nélküli repülőgépek, akkor még, 20 évvel ezelőtt senki nem gondolta azt, hogy majd Magyarországon is és az egész világon általában a pilóta nélküli repülőgépek oly módon lesznek elterjedtek, hogy akár egy kisebb fajtát, kisebb teljesítményűt bármelyik játékboltban meg lehet vásárolni, hozzá tudnak jutni az emberek.
Nincs is ezzel semmi baj mindaddig, amíg ez nem jelenthet veszélyt a repülés biztonságára, illetve ezen túl még megjelennek egyéb légi járművek, mert sárkányrepülésről, ejtőernyőzésről régen beszélünk, de aztán megjelentek a motoros hajtású siklórepülőgépek és egyéb olyan repülő alkalmatosságok, amelyek a levegőben haladnak, közlekednek. Mindez azt is felveti, hogy ennek szabályozása is szükséges mind Magyarországon, mind pedig mindenütt. Hiszen ebből sokféle probléma lehet, ha az ezzel kapcsolatos szabályokat nem tartják be. Nyilván nagyon sok, nagyon helyes alkalmazása van ezeknek a légi járműveknek, nagyon sok jó célra lehet felhasználni őket, hiszen láttuk, hallottuk, olvastuk, hogy Ruandában is milyen formában vetették-vetik be a drónokat Afrikában azokon a területeken, ahová nem lehet eljutni. De ezek a drónok képesek eljuttatni akár a gyógyszereket, akár a legszükségesebb eszközöket, és gyakorlatilag semmilyen emberélet nem kerül veszélybe akkor sem, ha bármilyen bizonytalan környezetbe, nem biztonságos környezetbe kell bejutnia ennek a légi járműnek.
Ebből is következik az, hogy nagyon nagy a hasznossága, ezért önmagában elvetni nem szabad, hogy ilyeneket alkalmazzanak. Ismerjük azt a svéd szabályozást, amelyik teljes mértékben betiltotta a drónok alkalmazását, nemhogy a lakosság, de még félhivatalos szervek sem használhatják ezeket a pilóta nélküli járműveket. Ez tehát teljes mértékben tiltásra került. A svéd legfelsőbb bíróságnak volt az az álláspontja, hogy ez bizony egy megfigyelő eszköznek minősül, és amennyiben ez megfigyelő eszköz, akkor csak hatósági engedéllyel repülhet, mert térfigyelésre vagy megfigyelésre lehet alkalmazni. Ez pedig szigorúan hatósági engedélyezéshez kötött, amit kifejezetten csak állami szerv vagy különleges esetben, különleges engedély alapján magánszerv vagy magánszemély is használhat.
Ez a legvégső, legszigorúbb törvényi szabályozása ezeknek az új technikáknak. De Magyarországon is szükséges az, hogy ezeket szabályozzuk. Az is szükséges, hogy ha valaki nem tartja be ezeket a szabályokat, akkor hogyan tesszük azt megfelelően a XXI. században és tettük a XX. században, hogy az valamifajta bírságolást von maga után. Tehát akkor, amikor ez a törvény szabályozza azt, hogy bírságolás esetén a lehetőséget nemcsak a légügyi hatóságnak kell megadni, hiszen a légügyi hatóság nem lehet mindenütt, neki nincsenek meg azok a kinyújtott szervei, hogy bárhol, amerre jár, lássa ezeket a repülő eszközöket, repülő tárgyakat, ezért ennek alapján hiába hoznánk törvényt, ha gyakorlatilag végrehajthatatlan.
Én is éppen tegnap-tegnapelőtt láttam, amikor a siklóernyő szépen a szomszéd településen fölszállt, tett néhány kört a település fölött, aztán leszállt. Hogy szabályos-e? Nyilván a légügyi hatóság nem fogja látni, hogy ez ott megtörtént. Nem szállt magasra, nyilván nem jelenik meg a radarernyőn, nem látják, tehát ez ki sem derül. Aztán, hogy ez szabályos volt-e vagy nem, ki dönti el? Kinek van bírságolási jogköre? Nyilván ezeket rendezni kell. Ez a jogszabály is ennek megfelelően a légügyi hatóságnak ezt a fajta bírságolási jogkörét megváltoztatja, és azt mondja, hogy tovább lehet adni ezt a hatáskört, illetve tovább is kell adni, mégpedig a rendőrség részére. Azt gondolom, ez mindenképpen üdvözlendő dolog, hiszen ez is a légi közlekedés szabályosságát fogja növelni.
Az a lehetőség is a biztonságot növeli, hogy meglesznek azok a területek, ki lesznek jelölve azok a területek és azok az eseményhelyszínek, ahol ezeket a légi eszközöket nem lehet majd Magyarországon használni. Nyilván szükség van ilyenekre, hiszen nagyon jól tudjuk, beszéltem arról, hogy az elsődleges és legfontosabb szempont, amit egy ilyen törvény meghozatalánál figyelembe kell venni, hogy a légi közlekedés biztonságát szolgálja-e az intézkedés vagy nem szolgálja. Abban az esetben, amikor meghatározzuk, hogy azokon a területeken, ahol a légi forgalom Magyarországon megvalósul, és alacsonyan szálló repülőgépekről, leszálló, felszálló polgári, katonai, egyéb gépekről beszélünk, akkor ezeken a területeken ezeknek a pilóta nélküli járműveknek - járműveknek? -, légiközlekedési tárgyaknak a használata tiltott kell legyen.
Tehát itt nyilván majd a végrehajtási rendeletben ki kell térni arra, mint ahogy a törvényben benne is van, hogy meg lesznek jelölve azok a területek, ahol ezeket a légi eszközöket vagy pilóta nélküli repülő eszközöket használni nem lehet majd. Ilyenek nyilván a katonai, polgári repülőterek egy meghatározott védőtávolságon belül, ilyenek a védett katonai objektumok. Nyilván a védett személyek biztonsága érdekében is ki kell ezt jelölni; illetve nagyon helyes az is, hogy a katasztrófaturizmusnak, ami most már akár drónokon keresztül is megvalósulhat, amikor nem a magánszemély jut el, de eljut a drónja, amely kamerával van felszerelve, és olyan komoly felvételeket készíthet, ami nem biztos, hogy az jó lenne, ezért ezekről a területekről, katasztrófahelyszínekről a hatóság ezt kitilthatja. A megfelelő honlapon majd ez szerepelni fog, hogy hol vannak azok a területek, ahol adott esetben, ilyen és ilyen időtartam alatt nem lehet majd az ilyenfajta pilóta nélküli légi járművel megfigyelést végezni, nem lehet majd közlekedni.
(13.20)
Azt gondolom, nem helyes az, ha nem szabályozzuk ezeknek a levegőben repülő eszközöknek a repülését. Egyáltalán nem helyes, hiszen tudjuk, hogy a biztonságunk mennyire sérül, illetve a légi közlekedés biztonsága mennyire sérül. Nyilván nem helyes az sem, ha teljes mértékben a tiltás valósul meg, valóban valahol egy középutas megoldást kell találni. Azt gondolom, hogy ez a törvény alapvetően szakmai törvény, és alapvetően valahol ezt a kettő közötti középutas megoldást kívánja elérni Magyarországon, amely terület, azt gondolom, mindenképpen további szabályozásra szorul, tehát ennek a törvénynek jelen pillanatban helye van a magyar törvényhozásban, és jó, hogy idekerült az asztalunkra.
Azt gondolom, hogy ezáltal valóban a légi közlekedés biztonsága fog növekedni, és ezért is mi a véleményünk szerint meg fogjuk szavazni ezt a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmüket. (Taps a Jobbik soraiban. - Dr. Fónagy János tapsol.)
