DR. SZÉL BERNADETT
DR. SZÉL BERNADETT
DR. SZÉL BERNADETT (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt kormánypárti Frakció! Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter arról beszélt a legutóbbi kormányinfón, hogy ugyan a Csepreghy miniszterhelyettes úr által emlegetett félmilliós leépítés túlzó és hibás számításokon alapul, de a pontos számokat ő a maga részéről nem akarja megmondani, merthogy szerinte arra az ellenzéki pártok kampányt építenének. Az én részemről azért hadd jegyezzem meg azt, hogy az is megérne néhány mondatot, ha egy miniszter azzal vádolja a saját helyettesét, hogy helytelen számítások alapján dobálózik számokkal egy ilyen komoly kérdésben, és mégsem köszöni meg a munkáját és mégse mondja azt, hogy akkor legyen kedves, keressen magának egy másik állást, mert a leépítések túlságosan fontos téma ahhoz, hogy helytelen számítások alapján riogassanak embereket.
De ennél is félelmetesebb, hogy amikor a területért felelős miniszter tulajdonképpen nem hajlandó azt megmondani, hogy hány ember lábára akarnak útilaput kötni az állami szférában. Persze, ott van egy B-verzió is, hogy esetleg fogalma sincsen, hogy hány ember kerül ilyen helyzetbe, mert káosz van a kormányzatban, és maguk se tudják, hogy hány embert akarnak kirúgni a költségcsökkentések érdekében, csak azt tudják, hogy mindenképpen ki akarnak rúgni embereket, mert a Fidesz-KDNP, ugye, régen azt mondta, hogy senkit nem hagynak az út szélén. Most már egyre inkább azt látjuk, hogy egyre többen vannak az út szélén és egyre kevesebben tudnak az úton maradni.
Én ellenzéki pártvezetőként azonban szeretném közölni a magyar kormánnyal és Lázár Jánossal, hogy hiába titkolóznak, nekünk, hogyha ilyen bejelentések érkeznek, az a kötelességünk, hogy elmondjuk, mik a tények, és elmondjuk azt, hogy teljesen hibás megoldás lenne itt bárkit elbocsátani a közszférában. Ugyanis azt látjuk, hogy a magyar közszférában sokkal inkább munkaerőhiány van és dolgozói szegénység van, és nem elbocsátani kellene az embereket, hanem béremelést kellene adni, mint ahogy egész Magyarországon végre egyszer valahára rendezni kellene a béreket. Egyébként pedig, ha Lázár János az ellenzéktől való félelmében vagy a kormányzati káosz miatt nem hajlandó megmondani, hogy hány százezer embert akarnak kirúgni, akkor azt gondolom, nem nehéz kikövetkeztetni, hogy itt egy nagyon magas számról van szó, és egy nagyon magas szám lehet az, akiknek az állami szférában félnie kell attól, hogy kirúgják őket a munkájukból.
Ráadásul Lázár János, megismételve Csepreghy Nándor korábbi szavait, maga is azzal érvelt, hogy azért kell leépíteni a közszférában, mert munkaerőhiány van a gazdaságban. Már ne haragudjanak, de ez teljesen nonszensz, képtelenség és teljes szakmaiatlanság, amiről a kormány beszél. Én azt is hozzáteszem, hogy végtelen pofátlanság, arcátlanság az, hogy a kormány a munkaerőhiányra hivatkozva elbocsátásokat eszközöljön, ugyanis Magyarországon azért van ma munkaerőhiány, mert százezrek döntöttek úgy, hogy elhagyják a saját országukat azért, mert nem tudnak megélni a bérekből. Itt nem arról van szó, hogy kalandvágy kergetné ezeket az embereket más országba, hanem az, hogy nem tudják kifizetni a csekkeket, nem tudnak megélni tisztességgel.
Hozzá szeretném tenni azt, hogy az állami szférában egy olyan kör van, ahol valóban lehetne segíteni abban, hogy a munkaerőhiány csökkenjen, ez a közmunkások köre. Van 230 ezer közmunkás ebben az országban, egyharmaduknak szakképesítése is van, egy részük valóban átképezhető lenne, de pontosan ezzel nem foglalkozik a magyar kormány. S azért azt hozzá szeretném tenni, hogy a közszférából elbocsátottak, ha megtörténne ez a hatalmas megszorítás és ez a hatalmas elbocsátás, nem is tudnák enyhíteni a munkaerő hiányát. Nyilván, akik a közigazgatásban vagy állami cégeknél dolgoznak, ott adminisztratív és irodai munkakörben lévő dolgozókról van szó.
Hol hiányzik ma Magyarországon leginkább a munkaerő? Olyan ágazatokban, mint az építőipar, a feldolgozóipar vagy éppen az informatika, tehát almát a körtével nem lehet helyettesíteni, tisztelt kormánypárti képviselők, tisztelt miniszter úr, tisztelt államtitkár urak. De ha a kormány azt gondolja, hogy ez egy lehetséges csere, akkor én arra bátorítanám önöket, hogy teszteljék le a kormányzati vízfejből elbocsátott miniszteri biztosokon vagy éppen államtitkárokon. Nagyon megnézném önök helyett, tisztelt államtitkár urak, villanyszerelőként vagy asztalosként, esetleg egy futószalag mellett minimálbéren dolgozva, tisztelt államtitkár urak, kíváncsi lennék rá, hogy önök hogy éreznék magukat a minimálbéren dolgozó magyar munkások helyében.
Van is javaslatom: Rogán Antal úr menjen villanyszerelőnek, ön, tisztelt államtitkár úr, menjen asztalosnak, Lázár János álljon be, mondjuk, egy futószalag mellé, és próbáljon meg minimálbérből kijönni.
(13.20)
Egy szó mint száz, én azt látom, hogy a kormány olajjal próbál meg tüzet oltani, ráadásul egy olyan tűzről van szó, amit maga a kormány okozott. Ezzel egyébként rontani fogják az állami szféra hatékonyságát, és előbb-utóbb nem fogják tudni elkerülni azt, hogy a bérválságból kivezető utat adjanak Magyarország számára. De ha ezt nem tudják megtenni, akkor most böcsülettel álljanak föl és köszönjenek le, mert Magyarország legnagyobb problémája jelenleg a bérválság.
Épp ezért kezdeményezett a Lehet Más a Politika parlamenti vitanapot a munkaerőhiány és az azzal kapcsolatos bérválsággal kapcsolatos álláspontok megvitatására. Azt gondolom, ez méltó téma ahhoz, hogy az egész magyar parlament foglalkozzon vele. Én tisztelettel és köszönettel várom az aláírásokat annak érdekében, hogy ez a vitanap megtörténhessen. A kormánypárti támogatásokra is számítok. Köszönöm. (Taps az LMP soraiban.)
