DR. ARADSZKI ANDRÁS
DR. ARADSZKI ANDRÁS
DR. ARADSZKI ANDRÁS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! Az egyes energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló javaslat tartalmazza az atomenergiáról szóló törvény egyes eljárási kérdéseinek a módosítását.
A lefolytatott vita során én arra kértem önt, hogy a sajátos félreértelmezését tegye félre, próbálja elolvasni a benyújtott törvényjavaslatot, és annak megfelelően csatlakozzon a Fidesz, a KDNP, a Jobbik, valamint az MSZP hozzászóló szakértő politikusainak a véleményéhez, akik a törvényjavaslatnak ilyen irányú félreolvasását, félreértelmezését nem látták. Úgy látszik, hogy vagy nem volt ideje azóta még egyszer elolvasni a törvényjavaslatot, vagy továbbra is tart egyfajta szövegértési zavara, amit én megpróbálok most egy kicsit helyre tenni, és elmagyarázni önnek azt, hogy milyen tartalmakkal bír ez a törvényjavaslat.
Először azt szeretném mondani, hogy az atomenergiáról szóló törvény a működő nukleáris létesítmények, radioaktívhulladék-tárolók tekintetében jelenleg is rendelkezik a meglévő engedélyektől való eltérés lehetséges módozatairól. E szabályok eddig is és ezután is garantálni fogják a létesítmény nukleáris biztonságának kérdését, és átalakítás nem történhet meg az atomenergia-felügyeleti szerv engedélye nélkül.
Amivel a törvényjavaslat kiegészül, hogy ezek a szabályok nem értelmezhetőek a létesülő nukleáris létesítmény és radioaktívhulladék-tároló tekintetében, ezért a törvényjavaslat pontosítja, kiegészíti a szabályozást azzal, hogy ezek az engedélyezési szabályok miképpen alkalmazandók a létesülő nukleáris létesítményekkel kapcsolatban. Hozzá kell tennem azt is, hogy erre az Euratom-irányelv 2014-es módosítása kötelezettséget állapított meg a tagállamok részére 2017-es határidővel, hogy a létesülő nukleáris létesítményekkel kapcsolatban is hozzanak szabályokat, és az ehhez szükséges jogalkotást elvégezzék. Ez a része, az ilyen szabályozás jogszabályalkotási része most a parlament előtt van.
Érdekes felvetés, amit az Országos Atomenergia Hivatal jogalkotási hatáskörének módosításával kapcsolatban elmondott. El kell mondanom, a mai napig is úgy van, hogy az Atomenergia Hivatal határozataival szemben bírósági felülvizsgálatot lehet kezdeményezni. Senkinek nincs módja és nem is lesz módja arra, hogy a hivatal döntéseit más módon megváltoztassa, csak a bírósági felülvizsgálat segítségével. Ahogy elmondtam, a törvényjavaslat azt tartalmazza, hogy a létesülő nukleáris létesítmények esetében milyen szabályokat kell követnie a hivatalnak az engedélyezés során. Az ehhez szükséges végrehajtási rendeleteket, döntéseket a kormánynak joga van felhatalmazással meghozni. Ez a korábban már létesült és működő nukleáris létesítmények esetében is így van. 1997 óta vannak végrehajtási rendeletek arra nézve, hogy hogyan kell a hivatalnak eljárni az adott, konkrét ügyekben.
Én úgy gondolom, hogy a kormánynak ez a jogalkotásra vonatkozó felhatalmazása semmiképp nem tekinthető a felügyeleti szerv megkerülése szándékának. Én azt kérem, hogy a sugárvédelem körét ne keverje a nukleáris létesítmények körével. A bejelentéssel történő ügyintézés a sugárvédelem tekintetében áll fenn, a nukleáris létesítmények tekintetében továbbra is a szigorúbb engedélyezési szabályok lesznek végrehajtva, és továbbra is tudja szolgálni a biztonságot az atomenergia békés célú felhasználása érdekében. Ezek a bejelentési kötelezettségek: például az, hogy ha valaki (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) le akar selejtezni egy röntgengépet, akkor arról ne kelljen a hivatalnak határozatot hozni, tehát egyszerűsítés, gyorsítás, hatékonyság. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)
