DR. ARADSZKI ANDRÁS
DR. ARADSZKI ANDRÁS
DR. ARADSZKI ANDRÁS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Az ön által 2016. október 17-én benyújtott országgyűlési határozati javaslat értelmében a költséghatékony termelés megvalósítása s a lakosság mentális egészségének javítása céljából az Országgyűlés felkérné a kormányt, hogy dolgozzon ki javaslatot vagy javaslatokat annak érdekében, hogy a téli-nyári időszámítás szerinti óraátállítást Magyarországon eltöröljük, és a jövőben a nyári időszámítás szerinti számítási mód legyen alkalmazva. Engedje meg, képviselő úr és tisztelt Ház, hogy ismertessem az óraátállítás jogi feltételeit és az eddig azonosított gyakorlati hatásait.
Az óraátállítást Magyarországon a nyári időszámítás alkalmazásáról szóló 39/1996. (III. 13.) kormányrendelet írja elő, amely a nyári időszámításra vonatkozó rendelkezésekről szóló 2000/84/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja. Az irányelv célja, hogy valamennyi tagállamra vonatkozóan egységesítse a nyári időszámítás kezdetének és befejezésének napját és óráját annak érdekében, hogy az EU belső piacának megfelelő működését biztosítsa, mivel egyes ágazatok működéséhez tartós, hosszú távú tervezésre van szükség. Ebből következik, hogy az óraátállítás alapvetően gazdaságpolitikai kérdés, így a kormányon belül érinti a Nemzetgazdasági Minisztériumot és a Külgazdasági és Külügyminisztérium hatáskörét is.
Energetikai szempontból a mi adataink szerint az óraátállítással Magyarország mintegy 100-120 ezer megawattóra villamos energiát spórol évente, ami megfelel egy közepes magyar város éves fogyasztásának, közel 30-40 ezer háztartás éves szükségletének. Persze ezek az adatok változnak, ahogy képviselő úr is elmondta, ez nagyban függ a fogyasztás tartalmától, időpontjától és terjedelmétől.
Magyarország közösségi közlekedésének menetrendi rendszerét lényegesebben befolyásolja a szomszédos országok menetrendi struktúrája, elsősorban a vasút tekintetében. Az óraátállítás magyarországi megszüntetése, amennyiben nem tesznek ugyanígy szinte azonos időben a környező országok, különösen Ausztria és Szlovákia, közlekedésszakmai szempontból problémákat okozhat. Az ilyen lépés érinti a belföldi menetrend rendszerét és a hazánkon áthaladó külföldi menetrend szerinti járatok csatlakozásait, tekintettel arra, hogy a nemzetközi vonatok az év folyamán nem egyforma időfekvésben közlekednének, így a csatlakozások szervezése is nehézségeket okozna számos járat esetében.
Utazást nehezítő körülmény lehet az óraátállítás megszüntetése mindazon turisták, átutazók s akár hivatalos delegációk számára, akik a hazánkkal jelenleg egy időzónába tartozó országokból érkeznek Magyarországra, ezért nagyobb körültekintést igényel utazásszervezési szempontból. Ugyanakkor egyéb aspektusból a változtatásra irányuló erőterjesztés szándékának egyes részei kedvező hatással is lehetnek a turizmusra, a természetes fény időtartamához igazodó szabadtéri programok hosszabb, aktív időtöltésre, pihenésre, sportolásra és művelődésre is lehetőséget adnak.
Az infokommunikációs technológiák és rendszerek vonatkozásában a téli-nyári időszámítás szerinti óraátállítás általánosságban technikai problémát nem okoz. Informatikai szempontból a modern rendszerek képesek lehetnek kezelni az átállás megszüntetésével kapcsolatos esetlegesen jelentkező problémát is. A jelenleg alkalmazott óraátállási módszer azon alapul, hogy kiküszöböljük és minimálisra csökkentsük a különbséget a természetes világosság napi idősávja - ami hazánkban, két szélső esetet említve, télen reggel 7 óra 30 és délután 3 óra 55, míg nyáron hajnali 4 óra 45 perc és este 20 óra 45 perc közötti időtartamot jelent - és az átlagos ébrenléti idő között, amely reggel 7-10 óra közé esik. Tehát ezen két idősáv közötti különbséget kell kiküszöbölnünk, illetve minimálisra csökkentenünk.
Minél jobban egybeesik a két idősáv, a természetes világosság és az átlagos ébrenléti idő, annál kevesebb mesterséges fényt és erre szolgáló energiát használunk fel. A természetes világosság napi maximális időtartama alapvetően két szélsőérték között mozog, ez telente 8,5 óra, amíg nyaranta közel 16 órát, majdnem dupla annyit jelent számunkra.
Az óraátállítás megszüntetése a fentiekben példaként felhozott szempontokon túlmenően a képviselő úr által is felvetettek szerint a lakosság mentális és egészségi állapotára s a nemzetgazdaság egészének működésére is hatással van, ezt senki nem vitatja, amelynek tényleg szükséges egy átfogó vizsgálata, felmérése, s élettani hatásainak elemzése is, amely munkák még folyamatban vannak. Erre tekintettel ma itt kormányzati álláspontot az igen vagy nem mellett nem tudok mondani, de ezt a parlamenti eljárás későbbi szakaszában, az ismertetett dilemmák elemzése után fogjuk közölni.
Azt gondolom, hogy a vita hasznos lehet annak érdekében, hogy valamennyi körülményt és a lehetséges hatásokat mérlegelve tudjon az Országgyűlés dönteni ebben a kérdésben, amely döntésnek természetesen a következményeit a kormány vállalni fogja és teljesíteni fogja, ha a döntés arról szól, hogy menjünk tovább ezen az úton - mármint ahogy az előbb említettem, pró és kontra érvek szólnak mellette -, és álláspontunk szerint nagyon óvatosan és körültekintően kell ebben a kérdésben eljárni. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
