DR. HÖRCSIK RICHÁRD,
DR. HÖRCSIK RICHÁRD,
DR. HÖRCSIK RICHÁRD, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Jól tudjuk, hogy az Európai Unió szomszédságpolitikájában a hat országot, közöttük Grúziát felölelő keleti partnerség programnak a 2009-es prágai csúcstalálkozó adta meg a lökést, az indító lökést. A tavalyi vilniusi csúcstalálkozó után jövőre a lett EU-elnökség szervezésében kerül majd sor a következő keleti partnerségi csúcstalálkozóra.
Tisztelt Képviselőtársaim! A társulási megállapodás - ahogy államtitkár úr is említette - az EU és egy harmadik ország, jelen esetben Grúzia közötti politikai, gazdasági és intézményi együttműködés szorosabbá tételét irányozza elő, ugyanakkor a jelen társulási megállapodásnak része a mély és átfogó szabadkereskedelmi övezet létrehozása.
Tisztelt Képviselőtársaim! Itt egy új típusú megállapodás a napirendünk tárgya, amely jelentősen továbbmegy a hagyományos gazdasági integráción, továbbá mélyebb és átfogóbb, mint a középeurópai országokkal - emlékeztetem, például Magyarországgal - 1991-ben megkötött európai megállapodások, vagy például a későbbiekben a nyugat-balkáni államokkal létrehozott stabilizációs és társulási megállapodások.
Szeretném emlékeztetni képviselőtársaimat, hogy a társulási megállapodás az európai integrációnak egy úgynevezett magas vagy magasabb fokát jelenti. Egyrészt víziót és orientációt nyújt Grúzia számára, másrészt kötelezettséget is ró mind az Európai Unióra, mind a társult országra. A demokrácia és a piacgazdaság megerősítését célzó belső reformok, úgy vélem, igenis elősegítik Grúzia részvételét az uniós szakpolitikákban, a programokban és ügynökségekben.
Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy hiszem, hogy a társulási megállapodás híven tükrözi a feleknek az elkötelezettségét a közös értékek, mint a demokrácia, a jogállamiság, az emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartása iránt. Ezek azok a közös értékek, amelyeken az Európai Unió nyugszik, a társulási megállapodás által előirányzott politikai társulásnak és gazdasági integrációnak is központi elemei.
Az előttünk fekvő szerződés meghatározza továbbá a legfontosabb reformok területeit. Különösen látjuk az igazságszolgáltatást, a közigazgatást, a rendészetet, a környezetvédelmet, illetve a fogyasztóvédelmet, ami mind-mind fontos része egy adott ország európai integrációjának.
(12.30)
A megállapodás harmadrészt, ahogy államtitkár úr is említette, a kereskedelmi kapcsolatok elmélyítését is elősegíti a piacok megnyitásával vagy éppen a vámok lebontásával és a kereskedelmi szabályok és normák közelítésével.
Nagyon fontos kiemelnem, hogy a szerződés előirányozza, hogy Grúzia állampolgárai számára kellő időben bevezessék a vízummentes utazás rendszerét, amennyiben létrejönnek a jól irányított és biztonságos mobilitás feltételei, ideértve például a vízumkönnyítési és visszafogadási megállapodások hatékony végrehajtását is.
Szeretném kiemelni annak fontosságát, hogy a társulási megállapodás preambuluma európai országként ismeri el Grúziát, így biztosítva az utat, hogy a szükséges feltételek teljesítése esetén Grúzia majd - ki tudja, mikor - benyújthassa tagfelvételi kérelmét az európai intézményeknek. S valóban, ahogy államtitkár úr említette, ezzel egy fontos jelzést ad nemcsak Grúziának, hanem a környező kaukázusi tagországoknak is, akik nem Ázsiát, hanem Európát választották jövendőjüknek.
Amikor a társulási megállapodásról beszélünk, lehetne részletezni például a gazdasági kooperáció vagy a kereskedelmi kapcsolatok, az energiaügy vagy például a kül- és biztonságpolitikai együttműködés előtt majdan megnyíló lehetőségeket, de ehelyett engedjék meg, mivel itt egy politikai vitáról van szó, hogy két dolgot emeljek ki. Az egyik a politikai párbeszéd, a másik pedig az intézményi kapcsolatok fontossága. A megállapodás preambuluma tehát elismeri Grúzia európai törekvéseit és Európa iránti elkötelezettségét. Úgy vélem, hogy ez rendkívül fontos statútum. Ezen elkötelezettséget jól tükrözi egyébként a grúz parlament ez év július 18-ai történelmi jellegű ülése, amikor a képviselők egyhangú szavazással támogatták a grúz társulási megállapodás megerősítését. Ez egy kincs, amit úgy érzem, hogy az integráció további folyamatában Grúziának érdemes megőriznie. És éppen e konszenzus fenntartása és a rendszeres kinyilvánítása a társulási szakasznak az egyik fő feladata.
Tisztelt Képviselőtársaim! A politikai párbeszéd nemcsak a társult ország és az Európai Unió intézményei közötti kapcsolatok elmélyítését jelenti, hanem fontos, hogy a tagországok is kormányzati és parlamenti szinten is hozzájáruljanak az együttműködés erősítéséhez. Tehát itt nemcsak Grúziának, hanem az Európai Unió tagállamainak is van tennivalója. Idekapcsolódóan kiemelkedő, hogy a tagállami parlamentek európai ügyekkel foglalkozó bizottságának idén júniusban Athénban megrendezésre került úgynevezett COSAC-találkozóján a grúz parlament európai integrációs ügyi bizottságának az elnöke is részt vett. Gyakorlatilag tehát a mi testületünk, amihez mi is hozzátartozunk, az európai uniós bizottságok vagy európai ügyek bizottsága elnökeinek grémiuma megelőlegezte Grúziának ezt a fajta társult tagságot. Ezért hívtuk már meg korábban az ülésünkre, hogy ők is úgymond kapjanak egy kis betekintést, hogy hogyan működik belülről az Európai Unió, különös tekintettel a parlamenti együttműködésre.
Tisztelt Képviselőtársaim! A visegrádi négyek európai ügyekkel foglalkozó parlamenti bizottságai és a grúziai társbizottság között pedig, szeretném elmondani, hogy egyre szorosabb kapcsolat alakult ki. Például tavaly Gdańskban a visegrádi négyek elnöki értekezletén fogadtuk a grúz delegációt, idén júliusban pedig a grúz parlament meghívására Batumiban került sor a visegrádi négyek bizottsági elnökeivel való találkozóra. E találkozón elsősorban a társulási megállapodással vagy a jogharmonizációval kapcsolatos kérdések kerültek napirendre, illetve a parlamenti vegyes bizottságok működésével kapcsolatos tapasztalatok átadása.
A találkozón elfogadtunk egy közös nyilatkozatot, amiben a felek támogatták a parlamenti együttműködés szorosabbá tételét, a civil társadalom bevonását az adott ország integrációs folyamatába, továbbá a grúz állampolgárok európai uniós vízummentességének elősegítését.
Úgy vélem, képviselőtársaim, hogy az intenzív és rendszeres politikai párbeszéd a jelen szakaszban egyrészt a társulási megállapodás ratifikációs folyamatát segítheti elő, másrészt nagyon fontos hangsúlyozni, hogy felkészíthet a megállapodás alkalmazásával járó intézményi, jogi szabályozási változásokra.
Érdemes azonban kiemelnünk, hogy nem egy statikus és rövid távú folyamattal állunk szemben, és a társulás létrejöttéhez a regionális együttműködés és biztonság, valamint az európai értékválasztást övező politikai konszenzus megléte elengedhetetlen. Éppen e tekintetben szolgálhat Grúzia számára a visegrádi négyek európai uniós csatlakozási folyamata értékes és hasznos információkkal, amiben mi, a Magyar Országgyűlés Európai ügyek bizottsága felajánlottuk együttműködésünket a partnerbizottságnak.
Tisztelt Képviselőtársaim! A Fidesz frakciója nevében tisztelettel kérem képviselőtársaimat, hogy támogassák a törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
