L. SIMON LÁSZLÓ,
L. SIMON LÁSZLÓ,
L. SIMON LÁSZLÓ, a Miniszterelnökség államtitkára, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Egy rövid, ugyanakkor annál fontosabb törvényjavaslat fekszik a Ház előtt. Néhány szóban szeretném összefoglalni a törvényjavaslat előzményeit és a benyújtott törvényjavaslat lényegi elemeit.
Mint képviselőtársaim jól tudják, 2012. január 1-jétől három éven keresztül tilos Magyarországon plázát építeni. Amikor az ezzel kapcsolatos jogszabályokat megalkotta a parlament, illetve a kormány, akkor az a cél lebegett a szemünk előtt, hogy az épített környezetünkön javítsunk, a magyar kiskereskedelmet jobb helyzetbe hozzuk, hogy mindaz a teher, amely Magyarországon a plázák elszaporodásával a városképre, az épített környezetünkre és a magyar tulajdonú kiskereskedelemre ránehezedett a rendszerváltozás óta eltelt évtizedekben, valamilyen mértékben csökkenjék.
Az eredeti elképzelésünk szerint, ami jelenleg még hatályos, 300 négyzetméternél nagyobb alapterületű kereskedelmi létesítményt építeni nem lehet, mármint újat, illetve meglevő kereskedelmi létesítményt 300 négyzetméternél nagyobbra bővíteni sem lehet. Van speciális eljárásra lehetőség, a tilalom alól a vidékfejlesztési miniszter részvételével működő bizottság véleménye alapján, a fenntartható kereskedelem követelményeit szem előtt tartva a nemzetgazdasági miniszter adhat felmentést.
A jelenleg hatályos szabályozás felülvizsgálatára már akkor is szükség lett volna, hogyha az Európai Unió ezzel a szabályozással nem foglalkozik, hiszen, mint mondtam, 2014. december végével ez a köznyelvben plázastopként elhíresült szabályozás az időbeli korlát miatt felülvizsgálatra szorult. De mint köztudott, időközben a szabályozással az Európai Unió is foglalkozott. 2012-ben kezdte vizsgálni az Európai Bizottság az ilyen módon megváltoztatott jogszabályt, és ennek a vizsgálatnak az eredményeképpen 2014. április 16-án hazánk ellen kötelezettségszegési eljárást indított.
A kormány természetesen megvizsgálta az Európai Bizottság javaslatait, illetve megvizsgálta az Európai Bizottság kifogásait, és a kétoldalú tárgyalások keretében biztosította arról az Európai Bizottságot, hogy a meglevő jogszabályt, igazítva az európai uniós elvárásokhoz, át fogja alakítani.
Természetesen a feladat kettős volt, hiszen nem az a magyar kormánynak a célja, hogy a külföldi tulajdonban levő nagy üzlethelyiségeket pozicionálja, hanem sokkal inkább az a társadalompolitikai küldetésünk, hogy a kis- és közepes magyar vállalkozások szempontjait és érdekét figyelembe véve, egy élhető országot építve, a kisebb üzlethelyiségek tulajdonosait és ilyen módon a kiskereskedelem ügyét szolgálva alakítsuk át azt a kereskedelmi környezetet, amelyben egyébként a magyar fogyasztók igényei kielégíthetők. Éppen ezért ezt a kettős feladatot figyelembe véve, egyrészt, hogy a kötelezettségszegési eljárás alól Magyarország kikerüljön, másrészt figyelembe véve a kormány társadalompolitikai céljait, azaz hogy a kis- és közepes magyar vállalkozásokat erősítsük, alkottuk meg a képviselőtársaim előtt fekvő jogszabálytervezetet.
Nagyon röviden foglaljuk össze, tisztelt képviselőtársaim, hogy ez a mindösszesen négy paragrafus mit is tartalmaz. Először is, a tervezetben láthatják képviselőtársaim, hogy a jövőben az engedélyezést az építési hatóság hatáskörébe utaljuk, amelynek az országos illetékességgel eljáró Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal az illetékese, az ő vezetőjének, a kormányhivatal vezetőjének, a kormánymegbízottnak a szakhatósági állásfoglalását kell beszerezni.
A kormányhivatal a szakhatósági állásfoglalás kialakítása során kizárólag az építménynek a létesítés helye szerinti településre és vonzáskörzetére gyakorolt környezeti, közlekedési és településrendezési hatásait vizsgálja, a külön kormányrendeletben meghatározott különös környezetvédelmi, közlekedési és településfejlesztési követelményeket figyelembe véve. Tehát itt tettünk egyértelműen lépéseket az Európai Unió, valamint az Európai Bizottság által megfogalmazott elvárásoknak megfelelően.
A kormányhivataltól a mostani jogszabálytervezet elfogadása esetén, a jövőben szakhatósági eljárás során az érintett előzetes szakhatósági hozzájárulást is kérhet, és ez az előzetes szakhatósági hozzájárulás egy évig használható fel. A kormányhivatal viszont ennek az eljárásnak a során beszerzi az érintett miniszterekből álló bizottság véleményét. Nagyon fontos, hogy ez tehát egy vélemény, amit be kell szereznie, és nem az illetékes miniszterek, illetve miniszterekből álló bizottság hozza meg a döntést, hanem a szakhatósági eljárás során a kormányhivatal.
A miniszterekből álló bizottság a hivatkozott kormányrendeletben foglaltak alapján megvizsgálja a tervezett építményeknek a létesítési helye szerinti településre és vonzáskörzetére gyakorolt környezeti, közlekedési és településfejlesztési hatásait, valamint az esetlegesen várható kedvezőtlen hatások megszüntetésére, elkerülésére, csökkentésére vonatkozóan a kérelmező által tervezett intézkedések megvalósíthatóságát.
A jelenleg hatályos szabályozástól jelentős eltérés még az, hogy a 300 négyzetmétert 400 négyzetméterre kívánjuk emelni. Tehát ez azt jelenti, hogy a 400 négyzetméter feletti új üzlethelyiségek létesítése során vagy a jelenleg meglevő üzlethelyiségek 400 négyzetméter fölöttire bővítése során kell ezt az eljárást lefolytatni.
Tisztelt Képviselőtársaim! Összefoglalva mindazt, amit elmondtam, azt kell tehát képviselőtársaimnak látni, hogy Brüsszel kötelezettségszegési eljárással vizsgálta ezt az ügyet, és ennek eleget téve a javaslat szerint ugyan, miközben eleget teszünk a kifogásokban megfogalmazott elvárásoknak, a jövőben is, tehát 2015. január 1-jét követően is érvényben marad a kisvállalkozások védelmét szolgáló korlát 300 négyzetméter helyett 400 négyzetméterrel, és azt kell hogy mondjuk, hogy a kormány egyértelműen elkötelezett a jövőben is amellett, hogy a továbbiakban gombamód ne szaporodjanak hipermarketek, plázák, és hogy mindezeknek a hátrányos következményei ne sújtsák a magyar társadalmat.
A jogszabály megalkotásakor természetesen az is szempont volt, hogy a belvárosi üzletekhez érkező autóforgalom csökkenjen. Már most a belvárosi nagy plázákról beszélünk, hiszen Magyarországon az épített környezetünknek rendkívül sok kárt okozott az, hogy a nagyvárosaink belvárosi részébe, a városközpontba építettek plázákat, míg Nyugat-Európa hozzánk hasonló nagyvárosaiban, akár a fővárosokban, akár a vidéki nagyvárosainkhoz hasonló településein ezek mind a külvárosba vagy a város lakott területén kívüli részekre épültek. Ha már mi elszenvedtük azt itt az elmúlt évtizedek hibás várospolitikájának következményeként, hogy a belvárosi kis üzletek sorra bezárni kényszerültek a plázák terjeszkedése miatt, akkor legalább arra törekedjünk a jövőben, hogy ezek minél kisebb autóforgalmat vonzzanak, és hogy ne épüljenek olyan újabb nagy plázák vagy olyan nagy épületek, amelyek újabb közlekedési káoszt, környezeti terhelést okoznak. Tehát nem szeretnénk, ha újabb zöldmezős beruházások révén a városképek kedvezőtlenül alakulnának az előttünk álló években, évtizedekben.
Tisztelt Képviselőtársaim! Az érvényben levő szabályozás szerint idén év végéig tehát lejárna a plázastop, viszont a módosítás gondoskodik arról, hogy január 1-je után sem lehet bevásárlóközpontot építeni külön engedély nélkül, amennyiben a 400 négyzetmétert meghaladja az építendő üzlethelyiség. Mondom összefoglalásképpen, január 1-jétől tehát szakhatósági állásfoglalás szükséges a 400 négyzetméter bruttó alapterület feletti üzlet- vagy bevásárlóközpont építéséhez vagy az ekkora méretnél nagyobbra bővítésnél.
Mindebből az látszik, tisztelt képviselőtársaim, hogy a magyar kormány elkötelezett a magyar vállalkozások, a magyar kiskereskedők védelme mellett, és ilyen eszközökkel is törekszik a támogatásukra, érdekeik érvényesítésére. Mindent meg fogunk tenni annak érdekében, hogy az ő piaci környezetük javuljon, és minél nagyobb forgalommal tudják egyébként a magyar adófizetők érdekeit olyan módon szolgálni, hogy az adóbevételeket is növelik az általuk megtermelt profitnak köszönhetően.
(11.10)
Tisztelt Képviselőtársaim! Ezt a rövid, ugyanakkor társadalompolitikai és gazdaságpolitikai szempontból is fontos törvényjavaslatot, kérem, szíveskedjenek támogatni.
Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiból.)
