DR. TAPOLCZAI GERGELY,
DR. TAPOLCZAI GERGELY,
DR. TAPOLCZAI GERGELY, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: (Hozzászólását jelnyelvi tolmács közreműködésével teszi meg.) Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előző ciklusban is említettem, hogy a vezérszónoklat alkalmával lehetőségem lenne a vezérszónoki emelvényről felszólalni, de különböző technikai okokból inkább a helyemen maradok, és innen mondom el, hogy a tolmácsok jobban tudjanak fordítani, és jobban lássanak engem.
De azt gondolom, hogy nem is ez a lényeg, hanem az előttünk fekvő javaslat, ami a jelnyelvi pótlék kérdését rendezi. Ez a törvényjavaslat tulajdonképpen egy hosszabb folyamat eredménye, egy hosszabb folyamat újabb állomása. Most akár érdekes előadást is tarthatnék a jelnyelv kialakulásáról, fejlődéséről vagy a jelnyelv oktatásának fejlődéséről, de most nem ez a témánk.
Egy közelebbi dátumhoz mennék vissza, 1998-hoz, amikor a parlament elfogadta a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvényt. Ennek alapján kidolgozásra került az országos fogyatékosügyi program, és ennek alapján 2003-tól kialakításra kerültek a tolmácsszolgálatok országos szinten. Azóta működik rendszeresen, folyamatosan jelnyelvi tolmácsszolgáltatás az országban.
A következő állomás a fogyatékos személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény ratifikálása volt. Az ENSZ-egyezmény elismeri a jelnyelvet, elismeri a jelnyelv használatához való jogot, és elismeri a jelnyelvhasználók, siketek és nagyothallók közösségét.
(15.10)
Biztatja a részes államokat arra, hogy tegyenek meg mindent a fogyatékos személyek jogainak biztosítása érdekében az élet minden területén, hogy biztosítva legyen az egyenlő esélyű hozzáférés, az akadálymentesítés a fizikai és az infokommunikációs területen is.
Ezt követően fogadta el a parlament 2009-ben a magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról szóló törvényt. Ez ugyanúgy megerősíti és elismeri a magyar jelnyelvet, elismeri a magyar jelnyelvet mint a siketközösség nyelvét, és elismeri a siketközösséget kisebbségként, a magyar jelnyelvet pedig önálló természetes nyelvként ismeri el. A jelnyelvi törvény rögzíti, hogy a hallássérült, valamint siket és vak személyek a társadalom egyenrangú és egyenjogú tagjai. A következő lépés pedig 2011-ben az Alaptörvény volt, amely rögzíti, hogy Magyarország védi a magyar jelnyelvet mint a magyar kultúra részét.
És most itt állunk az új törvényjavaslattal, ami egy folyamat következő állomása. Ahogy Nyitrai Zsolt képviselőtársam említette, 2014 tavaszán a Fidesz-KDNP-frakció ígéretet tett arra, hogy ezt a kérdést is rendezni fogjuk. Miért is fontos ez a kérdés? Szerves következménye annak, hogy a jelnyelv is ugyanolyan természetes nyelvként van elismerve, mint a többi idegen nyelv, tehát idegennyelvi pótlék szempontjából is ugyanolyan helyzetet kell teremteni, ugyanolyan feltételeket kell teremteni, hogy azok a köztisztviselők, közalkalmazottak, akik megtanulják a jelnyelvet, ugyanolyan joggal kapjanak jelnyelvi pótlékot, mint a munkatársaik, akik más idegen nyelv ismeretével rendelkeznek.
A törvényjavaslat világosan fogalmaz: ugyanolyan feltételeket szab, mint ami most a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvényben és a közalkalmazottakról szóló törvényben szerepel. Tehát a közszolgálati tisztviselőknél a felsőfokú nyelvtudás esetében az illetményalap 50 százalékára, középfokú tudás esetén 30 százalékára, alapfokú nyelvtudás esetén 15 százalékára lesz jogosult a tisztviselő. A közalkalmazottak esetében a felsőfoknál 100 százalékra, középfoknál pedig 50 százalékra jogosult.
Hangsúlyozom, hogy csak azok lehetnek jogosultak a pótlékra, akiknél a munkáltató meghatározza, hogy a munkaköre ellátásához szükséges a jelnyelvi tudás. Ebből adódóan értelemszerűen, akik nyelvtanárok, fordítók, tolmácsok, nem lesznek jogosultak a nyelvi pótlékra. Tehát az általunk benyújtott javaslat alapján a törvényjavaslat elfogadása esetén a magyar jelnyelvi tudás után is járhat nyelvi pótlék a javaslatunkban meghatározott feltételek mellett.
Ugyanakkor fontos és szeretném hangsúlyozni, hogy a jelnyelvi pótlék bevezetése nem fogja kiváltani a jelnyelvi tolmácsok munkáját vagy magát a jelnyelvi tolmácsszolgáltatást, ugyanúgy szükség lesz rájuk, ugyanúgy fontos lesz az ő munkájuk is, illetve nem fogja kiváltani az úgynevezett kontakt jelnyelvi videotolmács-szolgáltatást sem, mert az eljárások különböző szakaszaiban kötelező lesz továbbra is jelnyelvi tolmácsot kérni, ha a hallássérült személynek szüksége van rá. Ez a javaslat tovább erősíti a jelnyelv státusát, tovább erősíti a jelnyelv elismerését, ugyanakkor természetesen segíti a hatékonyabb ügyintézést is, az akadálymentesebb hozzáférést a közszolgáltatásokhoz.
Azáltal, hogy a jelnyelvi pótlék bevezetésével esetleg még többen fogják megtanulni a jelnyelvet, ez csak pozitív fejlemény lehet, mindenkinek a hasznára válhat, ha eggyel több ügyintéző vagy munkatárs, tisztviselő vagy közalkalmazott a napi kommunikáció során meg fogja értetni magát a hallássérült ügyfelekkel.
Szerintem is egy olyan törvényjavaslat van előttünk, ami találkozik az összes képviselőcsoport egyetértésével, és ezúton is kérem képviselőtársaim támogatását. Köszönöm a figyelmet. (Jelnyelvi taps.)
